A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Balásházy László: A felszín alatti vizek védelmének néhány szabályozási feladata

Ha a célállapotot kifejező érték (ami szennyezett terület esetén azonos a kármentesítési határértékkel) alacsonyabb, mint a szennyezettség tényleges mértéke, akkor kárfelszámolást kell végezni a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett, í 11. határozattal elrendelt kárfelszámolási terv alapján. Ha a kárfelszámolásra valamilyen oknál fogva belátható időn belül nem kerül sor, vagy más okból magalapozottnak feltételehzető, hogy a káros állapot hosszú ideig fenn fog maradni, akkor a teriiletet tartósan károsodott teriiletté kell nyilvánítani. Ezt a tényt az ingatlan- nyilvántartásba is be kell jegyezni. Ha a kockázatbecslés (kockázatelemzési vizsgálat) és a fent említett körülmények együttes mérlegelése azt mutatja, hogy nem kell kárfelszámolást végezni, mégis szükség lehet a szenyezettség alakulásának figyelemmel kísérésére. A tervezett rendelet szerint a hatóságnak joga lesz a monitoring tevékenység elrendelésére ilyen esetekben is. A fent már említett határértékrendszert tartalmazó KTM-FM-NMKIIVM együttes miniszteri rendelet tervezet mind a talajra, mind a felszín alatti vízre szennyezőanyag csoportonként tartalmazza a háttérkoncentrációra vonatkozó irányértéket és a "B" ill. a "C" határértéket A "D" kármentesítési határértékei ke )t értelemszerűen nem tünteti fel, hiszen azokat esetileg kell meghatározni hatósági eljárás keretében. A határértékek szennyazőanyag-csoportonként (fémek, szervetlen vegyületek, szénhidrogének,benzol és alkilbenzolok, fenolok, policiklikus aromás szénhidrogének, halogénezett aromás szénhidrogének, halogénezett alifás szénhidrogének, klórfenolok, poliklórozott bifenilek, dioxinok és furánok, növény védőszerek és egyéb vegyületek) lettek rendszerbe foglalva. A rendelet a "C" értékek esetében minden anyagra vonatkozóan három értéket ad meg /Cl, C2, C3 megjelöléssel) az adott terület sérülékenységétől függően Értelemszerűen a legszigorúbb "Cl" értéket az erősen érzékeny területeken, a "C2" értéket az érzékeny területeken, a kevésbé érzékeny területeken pedig a "C3" értéket kell alkalmazni. A tervezett szabályozás megvalósításához szükség van minden anyagcsoportra vonatkozóan olyan korszerű vizsgálati szabványokra mind a talajt, mind a vizeket illetően, amelyek lehetővé teszik a szennyezettségi határértékek biztonságos kimutatását és lehetőség szerint még a természetes háttér koncentrációk kimutatására is alkalmasak. Összefoglalva a tervezett szabályozással kapcsolatban előadottakat: mind a fenti kormányrendelet, mind a határértékrendelet tervezetének kidolgozása során olyan szabályozás megalkotására törekedtünk, amelyik —elég átfogó ahhoz, hogy eligazítást adjon a tárgykörbe tartozó valamennyi esetre, viszont elkerüli a részletekbe menő, az áttekinthetőséget veszélyeztető aprólékos szabályozást. 28