A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Balásházy László: A felszín alatti vizek védelmének néhány szabályozási feladata

Ha a talajban, í 11. a felszín alatti vízben egy anyag koncentrácója a háttér koncentrációhoz hasonló, vagy az alatti, akkor a talaj illetve a felszín alatti víz az adott anyag szempontjából tisztának minősíthető. Ha a koncentráció az "A" és a "B" érték közé eseik, az azt mutatja, hogy a talajt, ±11. a vizet terhelés érte. Bizonyos mértékű terhelés szükségszerűen együttjár az emberi tevékenységgel, azt teljesen kizárni nem lehet. Természetesen arra kell törekedni a leghatékonyabb technilógiák, ill. a jó gyakorlat alkalmazásával, hogy a terhelés a lehető legalacsonyabb legyen. Ezen túlmenően bizonyos tevékenységeket korlátozni, másokat megtiltani kell, amint azt a 80/68/EEC direktíva is teszi. Tilos kockázatos (az I. és a II. listán szereplő) anyagokat (ilyen anyagokat tartalmazó vizet) közvetlenül a felszín alatti vízbe vezetni. Nem végezhető olyan tevékenység, mely a "B" szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezettségi szintet eredményez. A "B" és a "C" határérték közötti koncentráció esetén a talaj, ill. a víz szennyezett. Ha a vizsgálati eredmény a "C" érték feletti, az erősen szennyezett, ill. károsodott állapotra utal Ezért a "C" értéket meghaladó koncentráció esetén a környezetvédelmi hatóságnak intézkednie kell a szennyezés feltárása ügyében. A feltárás keretében meg kell ismerni a szennyezéssel érintett, ill veszélyeztetett terület földtani, vízföldtani adottságait, érzékenységét, a szennyeződés kiterjedését, tulajdonságait. A feltárás eredményei alapján meg kell határozni a szennyezés környezetre gyakorolt kockázatát, figyelembe véve a kockázatot növelő és csökkentő tényezőket is. Ezt követően állást kell foglalni a kármentesítés szükségességéről, a kármentesítés eredményeképpen elérendő célállapotról, figyelembe véve a terület használatát, a talaj ill. a víz minőségi célállapotát, mérlegelve azt, hogy a szennyezés mit és milyen mértékben veszélyeztet, továbbá a kárfelszámolás műszaki és gazdasági megvalósíthatóságát, valamint a gyakran felmerülő társadalmi és politikai szempontokat A kármentesítés eredményeképpen elérendő célállapotot a kármentesítési határérték fejezi ki. A "D" kármentesítési határérték az a legnagyobb koncentráció egy adott területen vagy térrészben, ami még nem okozhat veszélyt az élővilágra, az engedélyezett vízhasználatokra és a távlati vízbázisokra, az emberi egészségre. A"D" érték értelemszerűen nem lehet alacsonyabb, mint a bizonyított háttér koncentráció. A "D" érték a mért koncentráció és a háttér koncentráció közötti koncentráció-tartományban elvileg bárhol emelkedhet, azaz lehet magasabb, mint a "C", eshet a "B" és a "C" közé, de lehet alacsonyabb is, mint a "B", ha a kockázatelemzés azt teszi szükségessé. A tervezett szabályozás szerint a környezetvédelmi hatóság felhatalmazást kap arra, hógy indokolt esetben (pl. erősen érzékeny területen történt szennyezés esetén ) már a "B" értéket is intézkedési küszöbértéknek tekintse, és úgy járjon el, mintha a koncentráció a "C" értéket haladta volna meg. 27