A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Balásházy László: A felszín alatti vizek védelmének néhány szabályozási feladata

— Hasonlóan számos más direktívához, adatgyűjtési, nyilvántartási kötelezettséget rendel el, és előírja a Bizottság időközönkénti tájékoztatását A direktíva - ellentétben sok más EU jogszabállyal (pl nitrát direktíva, keretdirektíva) - nem tartalmaz programszerű feladatokat. Ez a dolog jellegéből adódik, ugyanis a talaj védelme érdekében - általában - nem szükséges növelni a szennyvíziszap elhelyezését. A termőföldön történő elhelyezést rendszerint a szennyvíziszap ártalmatlanításához fűződő alapvető kötelezettség vezérli. A direktívában mindössze a preambulum említi, hogy a szabályozás egyik célja a termőföldön történő elhelyezés fejlesztése a szakszerűség és az ellenőrzöttség növelése révén. Az eddig említett szabályozási szinteken kívül még egyéb jogi eszközök is szolgálják részben vagy teljes mértékben a felszín alatti vizek és a talaj védelmét. Ilyenek —a Miniszterek Tanácsa által hozott tanácsi határozatok (pl. egyes direktívákhoz kötődő adatszolgáltatásról, vagy nemzetközi egyezményekhez történő csatlakozásról), —a Bíróság határozatai (pl. a felszín alatti víz direktívával kapcsolatban), —a Közösség akcióprogramjai (jelenleg az V. környezetvédelmi akcióprogram megvalósításán dolgoznak, és előkészítés alatt áll egy, a felszín alatti vizek védelmével foglalkozó átfogó cselekvési program, melynek elkészítésére vonatkozó felhívást COM(96) 315 final jelzettel adták ki véleményezésre), —a Bizottság közleményei, iránymutatásai, melyeknek nincs jogszabályi érvénye, de azok figyelembevétele szükséges. A HAZAI ÉS AZ EU SZABÁLYOZÁS ÖSSZEVETÉSE Mint az már a bevezetésben is említésre került, a felszín alatti vizek és a föld védelmét szolgáló magyar joganyag számos elemében különbözik az EU jogszabályaitól A hangsúly a meglevő jogi eszközök különbözőségén van, ugyanis a magyar és az EU szabályozások alapvető célja azonos, továbbá a hazai előírások megvalósítása által eddig elért eredményeink összességében nem maradnak el az EU tagországok jelentős részének eredményeitől. Környezeti elemeink, nevezetesen a talaj és a felszín alatti vizek szennyezettségi szintje nem rosszabb, sőt inkább kedvezőbb, mint számos EU tagországé. Nem ilyen jó a helyzet, ha az egységnyi termékre jutó szennyezőanyag kibocsátást tekintjük, ami szoros összefüggésben áll 24