A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Balásházy László: A felszín alatti vizek védelmének néhány szabályozási feladata

önkéntességére alapozzanak. Ez feltételezi a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályrendszerének megismertetését, a termelők rendszeres tájékoztatását, továbbá a gazdasági környezet megfelelő alakítását. A nitrát direktívát nem érinti a keretdirektíva, a nitrát direktívát önálló joganyagként kívánják megtartani a jövőben is. A megvalósítás hiányosságai miatt azonban várható, hogy az elkövetkező években még sok szó fog esni ezekről az előírásokról. A direktíva megvalósítása közvetetten összefügg a 2078/92/EGK agrárkörnyezetvédelmi alaprendelettel, és az azt módosító néhány másik rendelettel. Ezek a környezetkímélő mezőgazdasági módszerek támogatásával kapcsolatban állapítanak meg kötelezően alkalmazandó szabályokat. A Bizottság végzi az előírások felülvizsgálatát összhangban a Közösségek mezőgazdasági politikájának (CAP) folyamatban levő megújulásával. Tekintettel arra, hogy a felszín alatti vizek védelme nem választható el a vizet tartó közeg, a fold védelmétől, a föld, pontosabban a talaj védelmével foglalkozó egyetlen EU direktívát is meg lehet említeni a felszín alatti vizek védelmével foglalkozó EU szabályozások között, természetesen nem tévesztve szem elől azt, hogy az EU jogszabályi katalógus ezt a direktívát a hulladékgazdálkodási fejezetében sorolja fel. Ennek az az oka, hogy a tárgyi direktíva a települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításának szabályait adja meg, különös tekintettel a talaj, mint környezeti elem védelmére. Ez a direktíva a 86/278/EGK direktíva, melyet az 1. ábr

a a jobb alsó egységben tüntet fel. (Itt találhatók a vizek védelméhez kapcsolódó joganyagok.) A direktíva főbb rendelkezései az alábbiak: — Meghatározza a leggyakrabban előforduló nehézfémek megengedhető határértékeit a szennyvíziszappal kezelt talajban, a felhasználható iszapban, valamint a talajra kivihető éves legnagyobb mennyiségek tekintetében. — Két eljárást ad meg a talajra meghatározott határértékek túllépésének elkerülésére, melyek közül egyet a tagországoknak alkalmazniuk kell. — Előírja, hogy a talajra általában kezelt szennyvíziszapot szabad kihelyezni, és kitér az előzetesen nem kezelt iszapok felhasználásának sajátos engedélyezési szabályaira. —Tilalmi időszakokat állapít meg a főbb növénycsoportokra, amikor az iszap felhasználása nem lehetséges. — Vizsgálati paramétereket és módszereket határoz meg mind az iszapra, mind a talajra vonatkozóan. 23