A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZELLÁTÁS–VÍZKEZELÉS - dr. Horváth Lászlóné–dr. Tarján Tibor: Ivóvízellátási program a vízminőség javítása érdekében

Az EU 1995-ben közzétett direktíva tervezetében a rutin (szűkített körű) vizsgálatokba bevonandó komponensek között szerepel a maradék aktív klór, de nem szerepel a szerves szén. A direktíva tervezet nem preferálja az összes szerves szén vizsgálatokat a hagyományos KOIps (permanganátos oxigénfogyasztás) méréssel szemben. Néhány komponens (alumínium, vas, nitrát, nitrit) vizsgálatát az alkalmazott vízkezelési technológiától teszi függővé. Nyilvánvalóan, ahol a szolgáltatott ivóvíz felszínalatti vízből származik, nincs túl sok értelme rendszeres alumínium koncentráció vizsgálatnak, szükséges viszont nagy gyakorisággal vizsgálni az ivóvíz alumínium tartalmát ott, ahol felszínivíz-tisztítást alkalmaznak. A teljes körű vizsgálatokat az összes, határértékkel megadott komponensre el kell végezni, kivéve azokat a vízminőségi jellemzőket, amelyekről az illetékes hatóságok megállapították, hogy az adott vízellátó rendszerben koncentrációszintjük valószínűleg nem éri el a megengedett határértéket. Az EU direktíva tervezete szerint a vizsgálandó vízminták meghatározott hányadát a fogyasztók kijelölt csapjainál kell gyűjteni. Az érvényben lévő hazai rendeletek alapján az egyes vízszolgáltatók felelőssége a fogyasztónál felszerelt vízmérőnél megszűnik. Fel kell készülni arra, hogy az EU csatlakozás jegyében a hazai előírásokat ezen a területen is meg kell változtatni. A fenti ellenőrzési rendszer összhangban van a víziközmüvek üzemeltetésének követelményeit szabályozó 18/1992. KHVM rendeletben a vízminőség megfigyelés rendjére vonatkozó rendelkezésekkel. A rendeletben a vízminőség ellenőrzést szabályozó rendelkezéseket változatlanul célszerű érvényesíteni. Annak ellenére, hogy a rendelet tartalmaz előírásokat az üzemellenőrzés tekintetében, a vízművek egy jelentős része az előírt vizsgálatokat nem végzi és nem is végezteti el. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a kis vízművekre, illetve az önkormányzatok által, tehát nem szakirányú cég által üzemeltetett kis vízművekre. A vízmű által végzendő üzemellenőrzés elmulasztása magában hordozza az ivóvíszabvány előírásainak meg nem felelő minőségű ivóvíz szolgáltatásának veszélyét, különösen veszélyes a rendszeres üzemellenőrzés elmulasztása azoknál a vízműveknél, melyek valamilyen vízkezelési technológiát valósítanak meg. Alapvető, hogy az ivóvizet szolgáltató szervezet rendszeresen ellenőrizze a fertőtlenítés hatékonyságát üzemen belül, a vízvezetékhálózatban és a fogyasztó vízvételi helyén. Az egészségügyi hatóságok által közölt statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy országos méretekben az ÁNTSZ által vizsgált vízminták több mint 30%-a mikrobiológiai szempontból kifogásolható. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a 235