A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZELLÁTÁS–VÍZKEZELÉS - dr. Horváth Lászlóné–dr. Tarján Tibor: Ivóvízellátási program a vízminőség javítása érdekében

kifogásolt vízminták kórokozó mikroorganizmusokat tartalmaznak, de jelenti azt, hogy a fertőtlenítés hatékonysága nem megfelelő. Az iizemellenőrzés gyakorlatát teljesen új alapokra kell helyezni. Az elmúlt évek tapasztalatai arra hívják fel a figyelmet, hogy önmagában az iizemellenőrzés elrendelése még nem biztosítja annak megvalósítását Az üzemel lenőrzést minden vízmű minden egysége számára külön célszerű részletesen előírni. Ennek az előírásnak tartalmaznia kell szankciókat is, melyek az iizemellenőrzés elmulasztása, vagy nem megfelelő színvonala esetén kerülhetnek érvényesítésre. Az tizemellenőrzés felügyeletére központi költségvetési szervezetet célszerű lenne létrehozni. Az iizemellenői-zés felügyeletének rendszerét az EU tagállamok tapasztalatainak figyelembevételével célszerű kialakítani. 4. VÍZMINŐSÉGI ADATOK BEINTEGRÁLÁSA A JELENLEGI VÍZIKÖZMŰ INFORMÁCIÓS RENDSZERBE A víziközművek üzemeltetésével kapcsolatban két működő, többé-kevésbé kialakult statisztikai jelentés létezik Mindkettő része az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programnak (OSAP), kitöltésük, az adatok szolgáltatása kötelező. Mindkét statisztikai jelentést az üzemeltető szervezeteknek kell kitölteni. Az egyik a KSH településsoros statisztikai adatgyűjtése Ennek középpontjában a települések állnak, a településekről gyűjtenek különböző, a víziközmű infrastruktúra területére tartozó információkat az ideiglenes ivóvízellátástól egészen a szennyvíztisztításig. A másik víziközmű statisztikai rendszer az OSAP 1376 nyilvántartási számú, a közműves vízellátás és csatornázási tevékenységek főbb műszaki gazdasági adatai tárgyú statisztikai adatlap és feldolgozás (a továbbiakban ágazati víziközmű statisztika), amelyet új formában 1995-ben az OVF kezdeményezésére a KHVM vezetett be. A rendszer leglényegesebb alaptulajdonsága, hogy a megfigyelés középpontjában az üzemeltetett műszaki rendszer, illetve annak létesítményei állnak (korábban, 1995. előtt az üzemeltető gazdálkodó szervezet volt az adatgyűjtés középpontjában). Ugyanakkor sem a KSH, de még a vízminőségi problémakörre bizonyos mértékig kitekintő ágazati víziközmű statisztika sem rendelkezik részletes adatokkal arról, hogy vízellátási szempontból milyen minőségű vízkészletekkel rendelkezik az ország, továbbá arról sem, hogy milyen a minősége a vízművekből a szállítóvezetékekbe, ill. az elosztó hálózatokba kerülő ivóvíznek és hogyan változik az a vízszállítás , -tárolás, -elosztás során. 236