A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZELLÁTÁS–VÍZKEZELÉS - dr. Horváth Lászlóné–dr. Tarján Tibor: Ivóvízellátási program a vízminőség javítása érdekében

megbetegedések (cardiovascularis megbetegedések) között összefüggés van, míg más közlemények ezt cáfolták. Mivel toxikológiai szempontból nem voltak egyértelműen bizonyítottak az adatok, ezzel a kérdéssel az irányelv tulajdonképpen nem foglalkozik, vagyis nem ad meg a keménységre semmilyen határértéket sem, holott az igen nagy keménységű vizek esetében emésztőrendszeri panaszok is előfordulhatnak, de a vesekő vagy epekő kiválásra hajlamos személyeknél a nagy kalcium tartalom ilyen szempontból is káros lehet Ugyanez vonatkozik például a nátriiimtartalomra is, ugyanis az irányelv nem ad felső határértéket nátriumra sem, pedig a nagy nátriunitartaloni és a magas vérnyomás összefüggését sokan igazolták. Igaz, hogy a nagy nátriumbevitelben általában a konyhasó túlzott használata az, aminek elsődleges jelentősége van, mégsem hagyható figyelmen kívül az ivóvíz nátriumtartahna. Itt például azt kell figyelembe venni - különösen hazánkban, ahol sok a nagy nátriumtartalmú víz hogy az egészséges keringési és vesenúiködésű személyeknél a 300-400, vagy akár 500 mg/L nátriumtartalom nem okoz nehézséget. A lakosságnak azonban nem elhanyagolható hányada (például bizonyos külföldi adatok szerint akár 6-8 % -a) bizonyos veseelégtelenségben vagy keringési megbetegedésben szenved. A szigorú sódiétára utaltaknál például az ivóvíz nátrium-klorid tartalmával, sőt a nátrium-hidrogén-karbonát tartalmával is számolni kell A WHO javaslata e kérdéssel nem foglalkozik. A WHO irányelve egyáltalán nem foglalkozik a minimális ásványi anyag tartalommal, mint követelménnyel. Vannak országok, ahol a kalcium-bevitelben a tej, tejtermék szerepe sokkal nagyobb, mint Magyarországon. A jód bevitelben is lehet szerepe más forrásnak is, nemcsak az ivóvíznek Mégis kicsit egyoldalú felfogás az, hogy csak a káros anyagokkal, illetve esetlegesen káros anyagok hatásának értékelésével foglalkozunk a vízminősítés terén. így a jelen irányelvek alapján például az ásványi anyagtól mentes víz, vagyis a desztillált víz is ivóvíznek volna minősíthető. 229