A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)
VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Balásházy László: A felszín alatti vizek védelmének néhány szabályozási feladata
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelmének szabályait a már említett (az 1. ábr a bal alsó egységében feltűntetett) 91/676/EGK direktíva (továbbiakban: nitrát direktíva) tartalmazza. Ebben elrendelték, hogy — két éven beliil ki kell jelölni a mezőgazdaságból eredő nitrát által szennyezett, illetve veszélyeztetett vizeket, és meg kell határozni azokat a területeket, ahonnan a szennyezés származik , — két éven belül össze kell állítani és el kell rendelni a jó mezőgazdasági gyakorlat szabálygyűjteményét, a gazdák képzésére, tájékoztatására pedig programot kell mkidolgozni , — négy éven belül akcióprogram(oka)t kell készíteni és indítani a jó mezőgazdasági gyakorlat megvalósítására a fentiek alapján kijelölt területekre, — nyolc éven belül végre kell hajtani az akcióprogramokat, és a szerves trágyával kivitt nitrogén mennyisége az első négy évben nem haladhatja meg a 210 kg/ha-t, a későbbiekben a 170 kg/ha-t, — meg kell oldani az akcióprogramok megvalósításának ellenőrzését, rendszeres monitoring tevékenységet kell végezni, —adatszolgáltatást kell szervezni és működtetni, továbbá fel kell készülni a Bizottság rendszeres tájékoztatására. A direktíva szabályrendszerében - az egyetlen kibocsátási határértéktől eltekintve - központi helyet a jó mezőgazdasági gyakorlat (GAP) elterjesztésének követelménye áll. A tápanyagpótlást, továbbá az állattartásból származó szervestrágya elhelyezését úgy kell végezni, hogy az ne eredményezhesse a vizek szennyeződését. Ez a szabályozási koncepció összhangban van a pontszerű, elsősorban ipari tevékenységek engedélyezésére kidolgozott, már említett leghatékonyabb megoldás alkalmazásának előírásával. A nitrát direktíva végrehajtásában jelentős elmaradás mutatkozik az EU tagállamok szinte mindegyikében. A Bizottság 1997. év végi összeállítása szerint az időarányos végrehajtás a 15 tagállam egyikében sem éri el a 100%-os szintet. Az elmaradások okai többfélék, de rendszerint szerepet játszik az, hogy a terhelés szoros összefüggésben áll a magas állatlétszámmal, a trágya tárolási és kihelyezési lehetőségeinek korlátozottságával, nem megfelelő gyakorlatával További nehézségként említik azt, hogy a tagállamoknak úgy kell elérniük a mezőgazdaságból származó nitrát szennyezés megszűntetését, hogy a jó mezőgazdasági gyakorlatot jelentő megoldásokra történő átállásban a termelők 22
