A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)
VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Balásházy László: A felszín alatti vizek védelmének néhány szabályozási feladata
A direktíva —célja a felszín alatti vizek veszélyes (más szóval: kockázatos) anyagokkal történő szennyeződésének megelőzése, valamint a már bekövetkezett szennyzés mérséklése, elhárítása, — hatálya kiterjed minden tevékenységre, kivéve az ivóvízbázisok védőterületein kívüli egyedi házi szennyvízelhelyezéseket és a radioaktív szennyvízkibocsátást. A direktíva - rendelkezései között —tiltja a leginkább kockázatos anyagok közvetlen bevezetését a felszín alatti vízbe, vagyis azt, hogy a szennyezőanyag a talajon, altalajon, kőzeten történő átszivárgás nélkül kerülhessen a felszín alatti vízbe, —elrendeli, hogy a tevékenységeket úgy kell végezni, hogy lehetőleg ne kerüljön szennyezőanyag a felszín alatti vízbe, —előírja, hogy bármilyen tevékenységet csak hatósági engedély alapján lehet végezni, ha fennáll a szennyezőanyagnak közvetett módon a felszín alatti vízbejutásának veszélye, — meghatározza, hogy mely esetekben kell elővizsgálatokat végezni a hatósági engedélyezést megelőzően, ha fennáll a bevezetés veszélye, —előírásokat tartalmaz a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra, a bevezetések környezetre gyakorolt hatásának megfigyelésére, —elrendeli, hogy a meglévő bevezetéseket legkésőbb négy éven belül olyanná kell alakítani, hogy azok megfeleljenek a direktíva előírásainak, továbbá — mellékletként felsorolja a nagyon kockázatos, un I. listás szennyező anyagokat, és a kevésbé kockázatos anyagokat (II: lista). A direktívát az EU tagországok döntő többsége beépítette nemzeti jogrendjébe, az előírásokat végrehajtottnak tekintik, így azt a keretdirektíva tervezete szerint 2007-ben hatályon kívül fogják helyezni több más, környezetminőségi követelményrendszert tartalmazó direktívával együtt. Az 1. ábrá n az eddig említett, a környezetminőségi követelményekkel foglalkozó, a vízminőségi célállapotot meghatározó direktívák csoportja alatt, ezektől elkülönülve szerepel két olyan direktíva, melyek a szolgáltatott víz minőségére koncentrálnak: az un. fürdővíz direktíva és az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, un. ivóvízdirektíva. (Ez utóbbi hazai megfelelője az ivóvízszabvány és az annak kötelező alkalmazását elrendelő népjóléti miniszteri rendelet.) 21
