A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Balásházy László: A felszín alatti vizek védelmének néhány szabályozási feladata

További feltétel, hogy a megfigyelési adatok trendjei alapján ne kelljen arra következtetni, hogy a szennyezettségi szint a jövőben túllépheti a környezetmi nőségi alapkövetelményeket. A környezetminőség! alapkövetelmény olyan szennyezettségi határértéket jelent, melynek túllépése nem engedhető meg az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából. Az üzemelő vagy távlati ivóvízbázisokon olyan környezetmi nőségi alapkövetelményeket kell megállapítani, hogy a víz ivóvízminőségű legyen. A keretdirektíva a felszín alatti vizek minőségének vonatkozásában lényegében "a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagokkal szembeni védelméről szóló hatályos, a 80/68/EGK direktívában foglalt előírásokat veszi át, illetve fejleszti tovább. Erről a direktíváról a későbbiekben részletesen szó lesz. A keretdirektíva egyik meghatározó elve - a Magyarországon már régóta ismert - vízgyűjtő területi elv. A jó állapotot leíró környezetvédelmi követelményeket vízgyűjtőnként (a felszín alatti vizek esetében bizonyos eltérésekkel) kell meghatározni. A célok elérésére vízgyűjtő gazdálkodási terveket és intézkedési programokat kell kidolgozni, elfogadni, megvalósítani. A szennyező tevékenységekre vonatkozó előírásokat illetően a keretdirektíva utal az ezeket tartalmazó külön direktívákra, melyeket az JL ábr

a bal alsó egysége sorol fel Az összehangolt vízminőséggazdálkodás alapelve, hogy a vizek védelmét a különféle emberi tevékenységekből származó terhelés korlátozása révén kell elérni. Ezen szabályozások között az integrált szennyezésmegelőzés és csökkentés szabályrendszerét tartalmazó 96/6l/EK direktíva (un IPPC direktíva) a legnagyobb horderejű. Az engedélyezés szabályai között központi helyet foglal el a legjobb technológia (BAT) alkalmazásának követelménye. Szintén ebben a csoportban található a nitrát kibocsátás szabályozásával foglalkozó, a jó mezőgazdasági gyakorlatra (GAP) koncentráló 9I/676/EGK direktíva, amelyet a későbbiekben részletesen is kifejtek. Az 1 ábrán a keretdirektíva alatti csoportban a még hatályos, de a keretdirektíva által nagyrészt hatályon kívül helyezésre kerülő, a környezetminőségi követelményeket meghatározó direktívák találhatók Mint látható, többségük a felszíni vizekre vonatkozik. A felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagokkal szembeni védelmével a már említett 80/68/EGK direktíva (un. felszín alatti víz direktíva) foglalkozik, amely a hasonló, felszíni vizekre vonatkozó 76/464/EGK direktíva párja. A felszín alatti víz direktíva a műszaki szempontból pontszerűnek, foltszerűnek tekinthető szennyező tevékenységekkel kapcsolatban állapít meg szabályokat. 20