A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Balásházy László: A felszín alatti vizek védelmének néhány szabályozási feladata

tagországoknak nem kell szórói-szóra átvenniük, de nemzeti szabályozásaikat harmonizálniuk kell a direktíva minden egyes követelményével paragrafusról paragrafusra. Ez alól a definíciók bizonyos mértékig kivételt jelentenek, mert célszerű ezeket változtatás nélkül átvenni az egységes alkalmazás elősegítése érdekében. A környezetvédelmi direktívák többsége megengedi, hogy a tagországok a direktívában foglaltaknál szigorúbb előírásokat is bevezessenek, ha ez indokolt. Az un. Feliéi- Könyv"-be tartozó direktívák esetében azonban az esetleges szigorítás nem vezethet az egységes belső piac megteremtéséhez fűződő alapvető célok csorbulásához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Fehér Könyvbe bevett direktívák közül csak némelyek esetében (pl a későbbiekben részletesebben is bemutatásra kerülő 86/278/EGK direktívánál) van lehetőség szigorúbb előírások alkalmazására. Mindez azonban a vizek védelmére vonatkozó szabályozási anyagot csak közvetve érinti, mert a vízvédelmi direktívákat nem vették bele a "Fehér Könyv"-be. A vizek védelmével foglalkozó direktívákról a már említett 1997. évi, az EU által kiadott "Gnide" alapján az 1. ábr

a ad áttekintést. A joganyag öt csoportra tagolódik. Mint látható, legfelül, elsőként az új vízvédelmi keretdirektívát (továbbiakban: keretdirektíva) említik, amelyik egységes rendszerbe foglalva tartalmazza mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek védelmének alapvető műszaki, eljárásjogi és gazdasági szabályait. A tervezett EU szabályozás egyértelmű törekvése, hogy a vizek, így a felszín alatti vizek is jó állapotba kerüljenek legkésőbb 2010. végére. A jó állapotot mind mennyiségi, mind minőségi értelemben el kell érni. Ehhez meg kell előzni a felszín alatti vizek minőségének rosszabbodását, meg kell tisztítani a már szennyezett felszín alatti vizeket, és egyensúlyi állapotot kell biztosítani a vizek kitermelése és utánpótlódása között. A jó állapothoz hozzátartozik, hogy a felszín alatti vízviszonyok feleljenek meg a védett természeti területeken az azok fennmaradásához szükséges feltételeknek. (A direktíva egyik legfontosabb sajátossága annak átfogó jellege. A jelenleg hatályos EU joganyag csak minőségi kritériumokat, minőségvédelmi feladatokat tartalmaz külön-külön a felszíni és a felszín alatti vizekre. A mennyiségi védelem elsősorban a mediterrán tagállamokban időről-időre fellépő vízhiány, illetve a túlzott igénybevétel veszélye miatt került bele az új szabályozás tervezetébe.) A jó minőségi állapot a felszín alatti vizek esetében gyakorlatilag a jó kémiai állapotot jelenti. (A felszíni vizek jó minőségi állapotához a jó ökológiai állapot is hozzátartozik.) A jó kémiai állapot - a tervezet meghatározása szerint - annál a víztestnél teljesül, amelynél a szennyezők koncentrációi nem haladják meg a más direktívákban megadott értékeket, illetve ilyenek hiányában a tagállam nemzeti szabályozásában, a vízgyűjtő gazdálkodási tervben megadott környezetminőségi alapkövetelményeket 19