A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - Rónay István: Helyi vízkészletek visszatartásának lehetőségei az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság területén

tőt jelentős kiterjedésben jó vízáteresztő képességű, rossz vízgazdálkodású homoktalajok borítják. A felszíni területi lefolyás még belvizes időszakban sem jelentős. A belvízi problémákat többnyire a magas talajvízállás eredményezi. A területen jelentős számban találhatók mély fekvésű, vizenyős területek és időszakos állóvizeinek vízkészlete is döntően á talajvízállás függvénye. A fennsíki főcsatornák felső szakasza időszakosan rendelkezik vízkészlettel. Alsó harmaduk metszi a talajvíztartó réteget, ezért szinte állandóan van vízkészlete. A Duna-völgyi főcsatorna a Hátság kiáramlási területén húzódik, ezért állandó természetes vízkészlete van. Ennek meghatározását a 3. pont bevezetőjében említett problémát nehezítik. A Dél-Duna-völgyi vízrendszer lefolyási viszonyát az 1966-1995 évek időszakában az /. sz. melléklet mutatja be. Az 1960-1975 közötti nedves időszakot követően napjainkig csapadékszegény évek következtek. A talajvíz évi közepes szintjének területi átlaga több mint 2 m-rel csökkent A lefolyási tényező az utolsó tíz évben a kezdeti tíz év átlagos 0,121 értékről 0,032-re, több mint 60 %-kal csökkent. A lefolyási tényező 30 éves átlaga 0,071. A Duna-völgyi vízrendszerben állandó tározó nincs. Az 1970-es évek során végrehajtott fennsíki vízrendezés keretében közel 40 millió m'-es szükségtározó rendszert építettek ki a Duna-völgyi főcsatorna tehermentesítése érdekében. A tározók nagy része ma a Kiskunsági Nemzeti Park területén van A tározók zsilipéi lassan húsz éve zárva vannak. Ennek ellenére területük a Kolon-tó és a Vadkerti-tó kivételével száraz. A Kolon-tóban jelenleg közel 6 millió ni"

1 víz tárózódik. A Vadkerti-tó vízkészletét közel tíz éve mélyfúrású kútból is pótolják. 3.2.2. Sárközi belvízrendszer A Duna-menti síkság legmélyebben fekvő területe. A rendkívül kis esésű és nagy mederszelvényű csatornákban a vizsgált időszakban folyamatosan külvizet vezetnek. A hidraulikai viszonyok itt a legkedvezőtlenebbek. A térségben jelentős a mezőgazdasági vízhasználat, melynek adatszolgáltatási bizonytalansága tovább nehezíti a természetes vízkészlet meghatározását. A lefolyási idősor anomáliái ezeket a hatásokat tükrözik. A talajvízállásban jelentős változás nem következett be. Ennek oka részben az, hogy a Hátság kiáramlási területének számít, másrészt a Duna, valamint a viszonylag sűrít és átvezetett vízzel állandóan feltöltött csatornahálózata pozitív szabályozó hatást fejt ki. A lefolyási tényező 30 éves átlaga 0,125, amely kétszerese az Alsó-Duna-völgyi VÍZIG területi lefolyásának. (2. sz. melléklet) A Sárközi vízrendszerben tározó nincs. 3.2.3. Kígyós belvízrendszer 129