A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - Rónay István: Helyi vízkészletek visszatartásának lehetőségei az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság területén

A vízrendszerről általánosságban a 3.1. pontban már volt szó. A vízhozam nyilvántartás ebben a rendszerben a legmegbízhatóbb. A vizsgált időszakra esik ismereteink szerinti legnagyobb belvize (1970 ), illetve a jelenleg is tartó szélsőségesen száraz időszak Az 1970. év eleji nagyvízí időszaktól kezdve az éves lefolyás fokozatosan csökkent (5. sz. melléklet) A Bácsbokodi Kígyós ágon, a felső szakaszon az 1970-es években létesült egy 1,0 millió m'-es tározó, mely évi átlagban 0,3 - 0,6 millió nv

1 vizet tároz. Teljes feltöltésre még nem került sor A tározó fölött további négy, kisebb halastó üzemel. Vízkészletük az eddigiek során minden évben biztosított volt. A Kígyós főgyűjtőn az 1980-as évek végén két kisebb horgásztó épült Vízkészletük szintén biztosítható volt 3 2.4. Igali vízrendszer A vízrendszer területéből 22 km

2 mélyen fekvő és csak szivattyúzással belvíz-mentesíthető A magasabb fekvésű területek kiterjedése 277 km

2, belvízi befogadója az lgali főcsatorna. A gravitációs bevezetés mennyiségének megállapítása csak a szórványos mérési adatokból lehetséges, mert vízhozam nyilvántartó szelvény nincs. A főcsatorna vízjárása hasonló a szomszédos Kígyós vízrendszerben észleltekhez. Gara térségében korábban egy halastó üzemelt. Jelenleg üzemen kívül van, mert a tó fenéken helyenként több mint egy m-es iszap van. A szivattyúzott öblözet belvizei a Klágya elnevezésű Holt-Dunaágba kerülnek, melynek vízszintjét a Hercegszántói szivattyútelep szabályozza. A holtág térfogata 1,0 millió m

3 körüli A lefolyási tényező értéke hasonlóan alakul, mint a Kígyós vízrendszerben. (4. sz. melléklet) 3.2.5. Margittaszigeti vízrendszer Lefolyási viszonyai a Kígyós vízrendszer után a legmegbízhatóbb adatokon alapulva értékelhetők, mert a kivezetés több mint 90 %-a szivattyúsán történik. A sziget É-i részén mintegy 20 knr-nyi főmű nélküli gravitációs öblözet van, a további területek szivattyúsán víztelenithetők. Az 1980-as években a terület 90 %-án meliorációs munkákat hajtottak végre. Ennek keretében 1129,46 ha-on drénhálózatot alakítottak ki. A sziget vízviszonyait mindenkor befolyásolja a Duna vízjárása. A felszín alatti készletet befolyásolja a Pécs-Mohács regionális vízellátó mű Dunafalva-Újmohács között megépített partiszűrésű vízbázisa. A talajvízjárás kiegyenlített. A vizsgált időszak legmagasabb évi átlagos talajvízszintjét 1966-ban mérték. Jelenleg a sokévi átlaghoz közeli értékeket 130