A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Békési István–Váriné Szöllősi Irén: A Nagykunsági fcs üzemelésével kapcsolatos tapasztalatok talajvíz helyzet és a kis átemelőtelek üzeme

A NAGYKUNSÁGI FCS ÜZEMELÉSÉVEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK (TALAJVÍZ HELYZET ÉS A KIS ÁTEMELŐTELEK ÜZEME) BÉKÉSI ISTVÁN VÁRINÉ SZÖLLŐSI ERÉN Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. A VIZSGÁLAT FELADATA, CÉLJA Az elmúlt években a mezőgazdasági vízhasznosítási igényeket és a Körös völgybe történő vízátvezetéseket csak az üzemeltetési szabályzattól eltérő magasabb vízszinttel tudták kielégíteni. Megállapítandó, hogy a Nagykunsági főcsatornára engedélyezett üzemvízszint feletti vízállások jelentenek-e az övárokra telepített szivattyútelepeknél többlet szivattyúzási igényt és a környező talajvízszintre, milyen hatást gyakorolnak! A cél, hogy az üzemeltetésből adódó esetleges talajvízszint emelkedések, többlet szivattyúzási energiaköltségek számíthatóak, a szerzett tapasztalatok pedig értékelhetőek legyenek. Az értékelés alapján javaslat készítendő a rendszer optimális üzemeltetésére és az ehhez szükséges beavatkozásokra. 2. ELŐZMÉNY Az OVIBER megbízása alapján 1988. évben a KÖTI VÍZIG Műszaki Tervezés és Fejlesztési Osztálya elkészítette a Nagykunsági főcsatorna 34,20-39,65 km és a Nagykunsági főcsatorna keleti-ág 0-17,84 km szelvényei között az övcsatornák fejlesztési tervét, mely tartalmazta a földmunkát és a szükséges műtárgy terveket. A fejlesztési terv OVIBER beruházás keretében kivitelezésre került. 1990. évben a fejlesztési terv befejezésével a Nagykunsági főcsatorna keleti ága (3. böge) rendezésre került, míg a 2. böge csak részben. Korábban az övárkokat 2-3 km szélességű terület belvizeinek, illetve az átszivárgó vizek befogadására tervezték. Azonban a vizsgált szakaszokon az övcsatornára társulati belvízcsatornák (TK1, KSZ1), öntözőcsatornák csurgalék- és szivárgóvizei kerültek rákötésre. A megépült övcsatornák fenékvonalazása a terep változásait követi.