A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Békési István–Váriné Szöllősi Irén: A Nagykunsági fcs üzemelésével kapcsolatos tapasztalatok talajvíz helyzet és a kis átemelőtelek üzeme

1990-ben három év (1988-90) üzemelési adataira elvégeztük a többlet szivatytyúzási energiaköltség számítását a 2.-3. bögére. Az Nagykunsági Főcsatorna Keleti ágán a szivattyútelepek energia költségeinek csökkentésére 1991-ben újítás keretében megépítésre kerültek a javasolt bögéző műtárgyak. A Nagykunsági Főcsatorna Keleti ágára beadott újításban végzett kísérlet bizonyította, hogy a szivattyútelepeknek az átemelésből adódó energia költségei az övcsatorna bögézésével csökkenthetőek lennének. A jelen tanulmányban megvizsgáltuk 1996-ig a megépült bögéző műtárgyak beváltották-e a hozzáfűzött reményeket. 2.1. Az 1990. évi vizsgálat eredményének kiértékelése 2. bö

ge A Nagykunsági Főcsatorna vizsgált szakaszán a többlet, illetve összes szivatytyúzási teljesítmény meghatározásra került. A grafikonon belül oszlopdiagrammal ábrázoltuk évenként az összes szivattyúzási teljesítmény és azon belül a többlet szivattyúzási teljesítményt bögékre bontva. Megállapítható, hogy az engedélyezett üzemvízszint feletti vízszinttartásból adódó többlet szivattyúzási teljesítménynövekedésre a 2. böge nem érzékeny, az üzemvízszint feletti vízállás értékek három éves átlaga alapján az 1990. évi vízállásértékek kiugróan eltértek az átlagos értéktől (0-10 cm), melyet a többlet szivattyúzási teljesítmény arányának változása is mutat. Az arány a 89. évhez képest tízszeresére nőtt, mely 2,87 %. Az évenként számított átlag vízállás értékek ha arányaiban nem is, de mutatják a többlet szivattyúzási teljesítmény növekedését. 3. Böge Az üzemvízszint feletti vízállások intervalluma és időtartama nagyobb, mint a 2. bögében. Azonban ezt figyelembe véve is a többlet szivattyúzási teljesítmény aránya az összes szivattyúzási teljesítményhez képest magasabb. Megállapítható, hogy a vizsgált bögében az ideiglenes vízszint emelésből adódó többlet szivatytyúzási teljesítmény növekedés többszöröse a 2. bögének. Ennek alapján a 3. böge a többlet szivattyúzási energia költsége vízszint emelésére érzékenyebb, az üzemelés során nagyobb odafigyelést igényel. Mérlegelni kell, hogy szükség van-e, illetve milyen mértékben az ideiglenes vízszint emelésre. Az üzemvízszint feletti vízállás értékek három éves átlaga alapján megállapítható, hogy az 1990, 1989. évi időszak magasabb az előző évek átlagos vízállás értéktől. Az évenként számított átlag vízállás értékek eltérő időtartam változása miatt nem lehet arányosságot megállapítani. 578