A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

INFORMATIKAI ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Deli András: Térinformatikai elképzelések a vízügyi államigazgatás víziközmű szakágazatában

• szennyvíztisztító művek Olyan szennyvízelvezető létesítménycsoportok tartoznak ide, amelyek a szennyvizek mechanikai, biológiai vagy harmadik tisztítási fokozattal történő megtisztítását biztosítják, a kapcsolódó iszapkezelési technológiával együttesen 3. szint - vízellátó és szennyvízelvezető rendszerek szintje A víz illetve a szennyvíz útját tekintve egymással összefüggésben lévő vízellátó és szennyvízelvezető művek rendszereket alkotnak. Egy adott rendszernél nem szükségszerű, hogy minden típusú műből legyen alkotórésze. Lehetséges például olyan vízellátó rendszer, amelynek nincsen víztermelő mű alkotó része, mivel más rendszertől vesz át vizet. Bármely, a valóságban előforduló víziközmű objektumot be kell tudjunk sorolni a fenti hierarchia szerint valahová, le kell tudjuk képezni azt, mint műszaki létesítményt vagy annak egy részét, vízellátó vagy szennyvízelvezetési művet, esetleg vízellátó rendszert vagy szennyvízelvezető rendszert. Minden műszaki létesítménynek tartoznia kell valamely vízellátó vagy szennyvízelvezető műhöz. Egy műszaki létesítmény viszont nem lehet alkotórésze egynél több műnek. Szigorúan az előző felépítést tekintve, rendszertechnikai szempontból a VITVIR-ben ábrázolandó objektumként a legalsó hierarchiaszintű létesítmény jöhetne szóba. A vízellátó és szennyvízelvezető művek és a rendszerek ugyanis a hozzájuk tartozó létesítményekkel teljeskörűen ábrázolhatóak lennének. Átgondolva ugyanakkor egy tetszőleges vízügyi igazgatóság működési területén lévő víziközmű rendszereket, megállapíthatjuk, hogy azokat rendkívül nagy szánni létesítmény alkotja. Az ezekhez a létesítményekhez kapcsolódó adatok a vízügyi igazgatóságok túlnyomó részén számítástechnikai formában szinte egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Ennél fogva ezeknek a létesítményeknek a felmérése és a rendszerbe illesztése óriási ráfordítást igényelne, amely időben is elhúzná a V1TVIR tényleges használatba vételét. Ugyanakkor a víziközmű rendszerek ilyen mély és alapos nyilvántartása inkább üzemeltetői térinformatikai rendszerekre kell jellemző legyen, a vízügyi államigazgatásban ilyen részletes nyilvántartásra véleményünk szerint - legalábbis egyelőre - nincs szükség. Emiatt a 2. hierarchiaszint vízellátási és szennyvízelvezetési művei

t kell a YlTVIít objektumaiként alkalmaznunk. Ugyanakkor az adatbázisok kialakításánál tekintettel leszünk majd arra, hogy a későbbiekben a miiszaki létesítmények adatait is integrálni lehessen a VITVIR-be. Megjegyezzük, hogy az 1995. évben megújított 1376. elrendelési számú ágazati statisztikai adatszolgáltatás már teljes mértékben ebben a szellemben működik, így annak adatai átalakítás nélkül integrálhatóak lesznek a VITIVIR adatbázisrendszerébe. 985