A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

INFORMATIKAI ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Deli András: Térinformatikai elképzelések a vízügyi államigazgatás víziközmű szakágazatában

A statisztikai rendszer működését egy elképzelt mintaszennyvízrendszerrel ábrázoljuk az előadás anyagához kapcsolódó néhány ábrával. 3.2.2. objektumcsoport - települések és nagyfogyasztók A vízügyi igazgatóság több szinten is foglalkozik a víziközmű ellátást igénybevevő fogyasztókkal. Ehhez kapcsolódóan rögtön szeretnénk leszögezni, hogy a vízügyi igazgatóságén az ehhez a csoporthoz kapcsolódó tevékenység, a problémák jellege természetesen nem korlátozódik magára a fogyasztásra, ezzel mindössze csak az ehhez az objektumcsoporthoz tartozó "dolgok" közös tulajdonságát szeretnénk kifejezni. Ezeket a szinteket a következőképpen csoportosíthatjuk: • a legalacsonyabb szintet az jelenti, mikor az egyes lakossági fogyasztók problémái jelennek meg a vízügyi igazgatóságokon, • a második szint, mikor egy település, településrész vagy egy jelentősebb vízforgalmú vállalkozás áll a vízügyi igazgatósági tevékenység homlokterében. • végül a harmadik szint, amikor több település, egy megye illetve egy régió víziközműves problémái képezik a vízügyi igazgatóságon folyó munka tárgyát. Az első szinttel tovább nem is foglalkozunk, mivel a részletes fogyasztói nyilvántartás az üzemeltetői rendszerek feladata. Ugyanakkor a második és harmadik szint további részletes vizsgálatot igényel. Ezeknél külön kell foglalkozzunk a települések körével. A települések nyilvántartása a VITVIR egyik leglényegesebb feladata, hiszen a víziközművekkel foglalkozó szervezeti egység fontos feladatai kötődnek a víziközmű ellátás felelősségét hordozó önkormányzatokhoz. Fontos azonban látnunk, hogy nem mindig elegendő, ha csak magát a (közigazgatásilag önálló) önkormányzatot tekintjük. Külön kell kezelnünk a településszerkezetileg önálló, de közigazgatásilag egy szomszédos nagyobb községhez vagy városhoz tartozó települési egységet, amelyet a továbbiakban településnek, településrésznek fogunk hívni, megkülönböztetve őket a közigazgatásilag önálló településtől (önkormányzattól). A harmadik szint kezeléséhez további objektum létrehozását nem tartjuk szükségesnek. A megye, vízügyi igazgatóság, régió, stb... vizsgálata ugyanis alapvetően az oda tartozó települések, településrészek, nagyobb ipari üzemek vízgazdálkodásának vizsgálatát jelenti. Más szóval, a megyéhez, vízügyi igazgatósághoz tartozás a település vagy településrész tulajdonsága, azokhoz nem kapcsolódik olyan információ, amely ne lenne levezethető a települések, településrészek adataiból. 986