A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

INFORMATIKAI ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Dr. Abonyi István: Informatika oktatása a vízügyi mérnökképzésben

INFORMATIKA OKTATÁSA A VÍZÜGYI MÉRNÖKKÉPZÉSBEN DR. ABONYI ISTVÁN Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás Századunk végére kiderült, hogy ez az informatika évszázada. Talán maga Neumann János, a modern számítástechnika fejlődésének elindítója sem gondolta annak idején, hogy pár évtized múlva az élet minden területén valamilyen formában ott találjuk a digitálisan programozott készülékeket a háztartásokban, a hivatalokban, a kórházakban, átszövik a kormányzati adminisztrációk rendszerét, háborúk kimenetelét befolyásolják. A felhasználók által gerjesztett piac szédületes iramot diktált a hardver-fejlesztők számára (dicséretükre legyen mondva, hogy tudták/tudják a lépést tartani ), a sokak által jósolt szoftverkrízis - a "mindent tudó" alkalmazások, a kényelmes grafikus felhasználói felületek elterjedésével - nem következett be. Az egyszerű, más jellegű feladatokat segítő eszköz és használatának lehetőségei megalapozták egy új tudományág az informatika megjelenését. A számítógépek műveletvégző sebességének köszönhető, hogy - elsősorban a műszaki jellegű feladatok megoldása során - előtérbe kerültek a korábban is ismert, de a tömeges számítási igény miatt a gyakorlatban nem alkalmazott numerikus módszerek és statisztikai elemzések. Egy jól kialakított mérnöki munkahely a kommunikációs hálózat jóvoltából alkalmas a konkurens tervezés kritikus paramétereinek a meghatározására, kész, vagy "megírt" programok segítségével a méretezési algoritmus számítási része elvégezhető, a műtárgy (alkatrész, térkép, stb.) terve grafikus rendszerrél - több változatban is - megrajzolható, előre feltöltött és megfelelően karbantartott adatbázisból a költségvetés összeállítható és a műszaki leírást is elkészíthetjük egy szövegszerkesztővel. Természetesen a jó példákat tovább sorolhatnánk az üzemeltetés, a közigazgatás, az adatgyűjtés, nyilvántartás és feldolgozás területeiről. Ezek után feltehető a kérdés: mit tanítsunk egy - vízügyre/vízgazdálkodásra orientált - építőmérnök hallgatónak? Milyen szempontok szerint célszerű a tananyagot csoportosítani, az egyes témaköröket milyen részletességgel kell tárgyalni? Hogyan oldjuk meg a speciális alkalmazások begyakoroltatását az elméleti alapok jelentőségének fenntartása mellett? Mikor lesz elégedett a "felhasználó", a mérnökeinket alkalmazó vállalat, vállalkozás, hivatal végzett 893