A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)
INFORMATIKAI ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Lénárt Cs.–Tamás J.–Bíró T.: Digitális terepmodellek (DTM-ek) használata a vízgazdálkodásban
A DTM-eket általános értelemben legjobban jellemzi a felbontás, vagyis a távolság két szomszédos rácspont között, a kritikus paraméter. Az elterjedten használt legjobb felbontás 30 m, 1 m-es függőleges felbontással. 2. A DTM-EK ELŐÁLLÍTÁSA 2.1 A DTM előállítása alapvetően két módszerrel készülhet Nyomtatott szintvonalak átalakítás a térképek nyomtatására használt lemezeket szkennelik az eredményrasztert vektorizálják és szerkesztik, a szintvonalakat "megcímkézik" végül, a szintvonalak adataiból valamennyi rácspont magasságának interpolálásához egy algoritmust használnak. Fotogrammetriával - ami elvégezhető manuálisan vagy automatikusan: manuálisan: egy operátor egy sztereofoto fényképpárt néz egy sztereóplotteren, a két pontot együtt addig kell mozgatnia, amíg azok éppen együtt látszanak a terep felszínén automatikusan: egy műszer számolja nagyszámú pontnak a parallaxis növekményeit. A magassági fényképekből történő előállítására zavarólag hatnak a sima területek, különösen a tavak, továbbá olyan esetek, amikor az alapfelületet valami (épület, fák) elhomályosítja. A kézi fotogrammetriát használva két technológia létezik mintapontok választására : Profil - profilalkotáshoz a fotót sorokban tapogatják le, váltakozva balról jobbra és jobbról balra. Ebben a folyamatban mért pontok összegyűjtésével egy szabályos rács alkotható. Mivel az eljárás hajlamos alábecsülni a magasságokat az egyes profilok "hegynek föl" részén és túlbecsülni a "hegyről le" részén, az eredményül kapott DTM "halszálka" effektus jellegzetességeket mutat szintvonalas ábrázolás során. Szintvonal követés. A szintvonalakat közvetlenül sztereopárokból állítják elő, majd a szintvonal-adatokat profilvonalakká alakítják át és egy szabályos rácsot interpolálnak ugyanazoknak az algoritmusoknak a felhasználásával, amelyeket a kézi profilozású adatoknál használnak. A különböző forrásokból származtatott DTM-ek más-más jellegzetes hibaalakot mutatnak. Egyik legjellemzőbb hiba a hibásan megadott szintvonalérték. 2.2 DTM modellek - TIN modell A digitális terepmodellek építésének három általánosan használt modelljét alkalmazzák a térinformatikában. Ezek a szintvonalas, a rácsháló alkalmazásával (Idrisi for Windows) és a véletlenszerű háromszögelési eljárással (TIN881