A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZELLÁTÁS - Borsányi Mátyás–Gaugecz Janka–Szebényi Tiborné: A huminanyag és biomassza eredetű szervesanyag tartalom, valamint a vízkezelés hatása a Balatonból nyert ivóvíz minőségére

2.3 Megbeszélés A szezon alatti tóvíz minőségváltozás mind a 3 (üli parti vízműnél kimutatliató minőségromlást eredményezett Ivóvíznyeres szempontjából a fonyódi és aszódi vízmű volt a legkedvezőtlenebb helyzetben Lényegében nem volt kimutatható a tóvíz szezonális minőségváltozásának hatása a füredi vízműnél, míg az almádi és kenesei vízműveknél technológiai liiárryosságck miatt e hatás nem volttisztádiató. A tóvíz összes szetvesanyag tartalma egyes időszakokban, elsősorban az újszerű csoport paraméterekkel kimutathatóan az 1995 évit meghaladta A több módon is jellemzett szervesanyag eltávdítási hatásfok Büireden megfelelő, helyenként (pl. B.almádiban, B.öszödön), ill. időszakonként (pl. Fonyódon, B.széplakon azonban kifogásolható volt). (1-3. Ábra: összes szerves szén TOC Bü'rred, B.széplak és Fonyód vízműveknél vett vízmintáknál; 4. Ábra: hat vízműnél mért összes szénhidrát és ásszes mikleinsm tartalom szénben kifejezett értékei; 5-7. Ábra: aJel, két, huszonnégy óra alatti klórfogyasztás Büired, B.széplak és Fonyód vízműveknél vett vízmintáknál.). Az algaeltá\>olitás hatékonysága ugyancsak több lielyütt és több alkalommal kifogásolható volt, így az ivóvízre megállapított hazai határértéket (10.000 i/L) algaszám tekintetében több vízmű nem tudta tartani. A biomassza eredetű szervesanyagok (összes szénhidrát és nukleinsav) tartalom mérésével ugyancsak sikerült nyomon követni a nyersvíz szezonális minőségváltozását mind az eredeti, ill. a laboratóriumban megszűrt vízmintákban, mind pedig a kiszűrt biomasszában. A hajóról (felszín alól 30 cm-rel) vett vízmintákból mért adatok majd minden esetben a vízmű nyersvízben mért értékeknél nagyobbaknak adódtak. A homokszűrők utáni mintákat vizsgálva e paraméterek a lebegőanyagként kiszűrhető biomasszában lényegesen kisebbnek adódtak (a koncentráció a nyervíz mintához képest kb. tizedére csökkent). Az eddigi adatok alapján az algatoxinok kimutalására liasznált mintaelőkészítés az ezen típusú tCKinokra nézve - gyakorlati értékelésihez - valószínűleg megfelelő lehet Az alkalmazott HPLC detektálási módszer, a standardokkal végzett vizsgálatok eredménye gyakorlati analitikai célból megfelelő, a konkrét vízvizsgálatok eredménye - amint azt várták - közegészségügyi szempontból kedvező, negatív volt Több vízműnél, esetenként nagy szen'es halogén tartalom, és - a poláros frakció 2500-szonos koncenlratumát tesztelve - kedvezőtlenül nagy un direktgenotaxicitás volt detektálható. A maradék szer\esanyagjjól a fertőtlenítéskor képződött szerveshalcgén és genotodkus aktivitás a legkedvezőbben ugyancsak B.fureden alakult, másutt esetenként a liáttérérték többszörösét (< 3) is detektálták Kellő adat birtokában remélhető lesz annak tisztázása, hogy a kezelt vízben időszakosan detektált nagy genotoxikus aktivitás és valamely biomassza összetevő koncentrációja igazolt kapcsolatba hozható-e. (8-10. Ábra: szervas halogéntartalom a Büired, B.széplak és Fonyód vízműveknél vett vízmintáknál.; 1. Táblázat: liat vízműnél mért szaves halogén tartalom AOX és a genotaxicitás SOSI értékek ). 23