A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZELLÁTÁS - Borsányi Mátyás–Gaugecz Janka–Szebényi Tiborné: A huminanyag és biomassza eredetű szervesanyag tartalom, valamint a vízkezelés hatása a Balatonból nyert ivóvíz minőségére

3. VÍZKEZELÉS JAVÍTÁSÁNAK, A BEAVATKOZÁS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 3.1. A balatoni vízműveket üzemeltető DRV az ivóvíznyerés veszélyeztetíeségének felderítésére kutatás-fejlesztési (K+F) programmal kapcsolódik a tóvízminőség közegészségügy által koordinált uj megfigyelési rendszeréhez A program a vízműveknél teendő technológiai intézkedések együttes egészségügyi - műszaki mérlegelésére irányul, összefüggésben a tóvízminőség szezonális változásával. A közegészségügy szakemberei közreműködnek a szolgáltatott ivóvíz korábbinál alaposabb nimőségvizsgálatáhaii, a vízkezelési és fertőtlenítési technológia hatékonyságának ellenőrzésében A vízkezelés hatékonyabb niinőségjbiztosítása érdekében folyamatosan mfbnrcgák a vízműveket Balaton kutatás eredményeiről, a vízkivételi helyek térségében tapasztalt balatonvíz minőségről. 3.2. A meglévő műszaki adottságok mellett a vízkezelés javítása a szervesanya* eltávolítás hatékonyságának növelésére irányul: - az aktívszén adszorberrel még nem rendelkező vízműnél szükség esetére aktívszénpor adagol

ási lehetőség beállítása - optimális derítőszer (alumínium-, poli-alimiinium- és vassók) és segédderítőszer típusok (anion en5sség]ben különböző polimerek), alkalmas dózis kiválasztása, - pH szabályozás lehetőségének kiépítése a nagy dórisú dsrítőszer adagolás idejére. 3.2. Az íz és szaganyagck eltávolítására, ilL képződésük megelőzésének, továbbá az oxidáció melléktennékeinek csökkentésére: - klrauxidáció (előklórazás) felszámolása - növelt behatási idejű kálium-pennanganát oxidáció beállítása, - ozonoxidációs fél-üzemi méretű, kísérleti vízkezelési rendszer felállítása 3.3. A fertőtlenítés biztonságának növelésére, a másodlagos fertőtlenítési, ill. hálózati vízszennyezek kialakulásának csökkentésére: - kavics (homok) szűrők növelt klórtartalmú vízzel történő öblítése egyidejűleg a behatási idő növelésével, - a fertőtlenítő klórdazis lehetőség szerinti minimalizálása, - aktívszén adszorberrel felszerelt vízműben klórdiaxidos fertőtlenítés beállítása, GAC nélküli vízműben kísérleti üzem indítása, - a vízművet elhagyó víz fogyasztóhoz juttatásának gyorsítása 3.4. Az ivóvíztennelés núnőségjbiztosítási rendszerének kidolgozása, a tennékminőség ellenőrzésének (ujabb kémiai, mikrobiológiai és mikroszkópos biológiai módszerek bevezetése) javítása 24