A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

VÍZELLÁTÁS TERVEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEI - HAVAS ANDRÁS–KOLLÁR GYÖRGY: Ivóvízvezeték hálózatok másodlagos biológiai szennyeződésének egyes kérdései

— Különböző minőségű vizek keveredése esetén a másodlagos biológiai szennyeződés jelenségén kívül előállhat a víz agresszívvé válása, illetve a vízből való csapadékképződés. - A hálózatban alkalmazott anyagokból való kioldódás elsősorban a vas esetében fordul elő, ha a víz agresszív. Ólom a régi bekötéseknél van még nagy számban (és épületgépészeti hálózatoknál újabban réz), ami agresszív és lágy (< 5 nk

c) vizek esetén képes a beoldódásra. A hálózati vízminőségre további potenciális veszélyforrást jelentenek - a medencék, hidrofortartályok levegővel érintkező szabad felületei (szellőzők, nyílások), - a medence mosás (árvaszúnyog megtelepedése), - a hálózati hibák és javításuk, valamint - a hálózattisztítás. Beavatkozási lehetőségek a hálózati vízminőség javítására A hálózati vízminőség javítására két út kínálkozik. Az egyik a hálózatban jelentkező vízminőségromlás lehetőségének kizárása; másodlagos biológiai szennyeződés esetén az öt feltétel egyidejű teljesülésének megakadályozása. A másik lehetséges út a hálózati vízminőség kedvezőtlen változása esetén a hálózaton való üzemeltetési beavatkozás. (Ennek lehetőségei korlátozottak.) 587