A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - MÉSZÁROS JÓZSEF–SIMON LÁSZLÓ: Szennyvíziszap komposztálás és hasznosítás Nyíregyházán, az I. sz. szennyvíztisztító telepen

a búza szárazanyag akkumulációja 13-55 %-kal, az árpáé 46-68 %-kal, a kukoricáé 9-41 %-kal nőtt a kontroll, kezelésben nem részesült növényekhez viszonyítva (i.,2.,3. táblázat). 3. táblázat: Különböző arányban szennyvíziszap komposztot tartalmazó tápközegben nevelt kukorica (Zea mays, L., Kiskun TC 190 fajta) zöldtömege cs szárazanyag akkumulációja, (Nyíregyháza, 1995). Szennvvíziszap Gvökér Szár Levél Összesen Relatív % komposzt (%) Zöldtömeg (g/növény) 0 %

a 41,9 (0,7) 22,9 (1,1) 16,0 (1,2) 80,8 100,0 5 % 32.5*** (0.62) 32.8*** (2.2) 26.6** (2,3) 91.9 113,7 10 % 24.3** (3.9) 29.6* (2,7) 25.2 ** (0,6) 79,1 97,9 25 % 18.2*** (2.6) 20.2 (2,3) 18.8 (1.8) 57.2 70.8 Szárazanvag (g/növénv) 0 %

a 2,5 (<0,1) 2,6 (0,2) 3,4 (<0.1) 8,5 100,0 5 % 2.4 (0.2) 4.6***(0.3) 5.0** (0.4) 12,0 141.1 10 % 1.8*** (<0.1) 3.0 (0.4) 4.5*** (0.2) 9,3 109,4 25 % 1.3*** (0,2) 2.1 (0.4) 3.3 (0,4) 6.7 78.8 a: 100 % talaj. Sludent-féle t-próba. A mérési adatok 3 ismétlés átlagai. Zárójelben az adatok szórását (s.d.) tüntettük fel. *: P <0.05: **: P <0,01; illetve ***: P <0,001 szinten statisztikailag szignifikáns a kontrollhoz viszonyítva. A kisadagú szennyvíziszap kezelés pozitiv hatásának okát keresve megvizsgáltuk annak tápanyag-tartalmát, majd a tesztnövények makro- és mikroelem felvételét, illetve nehézfém akkumulációját. Meghatároztuk, hogy az alaptalajként alkalmazott barna erdőtalaj és a szennyvíziszap komposzt milyen ásványi tápanyagokat és nehézfémeket tartalmaz. Korábbi vizsgálataink során (Simon, 1994; Simon et al., 1995) megállapítottuk, hogy a szennyvíziszap komposzt jelentős mennyiségű (5,9±0,3 %) humuszt tartalmaz a termőtalajhoz viszonyítva (1,3±0,1 %), igy az a növények számára nitrogén forrásként szolgálhat. Feltételezésünket a kezelt tesztnövények nitrogén analízise igazolta. A rendelkezésre álló kis mintatömeg miatt csak néhány növényi rész analízisét tudtuk elvégezni. Valamennyi esetben nagyobb volt a kezelt növények nitrogén tartalma a kontrollhoz viszonyítva (4. táblázat). Szennyvíziszap komposzt kezelés hatására a búza és kukorica levelének klorofilltartalma nagyobb volt mint a kontroll növényeké, valamennyi a tesztnövény levelében jelentősen megnőtt a fotoszintézis sebessége, és javult a fotoszintézis során a 839