A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - MÉSZÁROS JÓZSEF–SIMON LÁSZLÓ: Szennyvíziszap komposztálás és hasznosítás Nyíregyházán, az I. sz. szennyvíztisztító telepen

vízhasznosítási efficiencia (Simon et al , 1996) - mindez a szárazanyag akkumuláció serkentésére magyarázatul szolgálhat. 4. táblázat: Különböző arányban komposztált szennyvíziszapot tartalmazó tápközegben nevelt búza, árpa és kukorica részeinek nitrogéntartalma (Nyíregyháza, 1995). Kezelés Gvökér Szár+levél Kalász Búza Kontroll

3 na. 0.85 (0,02) n.a 5 % na. 2,10 (0.22) na 10% na. 2,28 (0.06) n.a 25 % na. 2.12 (0.50) n.a Árpa Kontroll

3 1,14 (0,20) 0,66 (0.05) n.a. 5 % 1,7? (0.32) 2,28 (0,34) n.a. 10% 2,03 (0.22) 2.79 (0,07) n.a. 25 % na. 2.52 (0.35) n.a Kukorica Gvökér Szár Levél Kontroll

3 na. na. 0.93 (0.05) 5 % na. na n.a. 10% na na. 2,43 (0.07) 25 % na. na. 2.58 (0.03) a:100 % talaj, n a.: a kis minlatömeg miatt nincs adal. Studenl-féle t-próba A mérési adatok 3 ismétlés átlagai. Zárójelben az adatok szórását (s.d.) tüntettük fel. A P, K, Ca, Mg makroelemek közül a szennyvíziszap komposzt lényegesen több foszfort tartalmaz mint az alaptalaj (5. táblázat), így az jelentős foszfor forrásként is szolgálhat a növények számára A szennyvíziszap komposzt K, Ca és Mg tartalma némileg alatta marad a kontroll alaptalajban mért koncentrációknak. 5. táblázat: A kísérletben alkalmazott barna erdőtalaj és szennyvíziszap komposzt makroelemtartalma HNO3/H2O2 -os roncsolásból mérve (Nyíregyháza. 1995) P K Ca Mg g/kg Talaj Komposzt 1,16 (0,06) 6.38** (1.06) 3,17***(0,01) 28.75 (0.49) 2,00 (0.14) 22.72* (0.17) 6,45 ***(0,07) 4.58 (0.1I) Studenl-féle t-próba. A mérési adatok 3 ismétlés átlagai. Zárójelben az adatok szórását (s.d.) tüntettük fel. *: P <0,05: **: P <0.01; illetve ***: P <0,001 szinten statisztikailag szignifikáns a kontrolihoz viszonyítva. 840