A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - MÉSZÁROS JÓZSEF–SIMON LÁSZLÓ: Szennyvíziszap komposztálás és hasznosítás Nyíregyházán, az I. sz. szennyvíztisztító telepen

felvételére. Megállapítottuk, hogy a nyíregyházi szennyvíziszap komposzt viszonylag szennyezetlen nehézfémekkel, melyek megjelennek ugyan a gyökérben és hajtásban, de itt koncentrációjuk nem haladja meg az egészségügyi határértékeket. A szennyvíziszap komposzt kitűnő nitrogén forrásnak bizonyult a cikória számára, a jó nitrogén ellátottság pedig előnyösen hatott a levelek klorofilltartalmára (Simon, 1994, Simon et al . 1995) A kutatómunka jelen, második szakaszában a szennyvíziszap komposzt hatását mezőgazdasági haszonnövényeken; tavaszi búzán, tavaszi árpán és kukoricán tanulmányoztuk. Tenyészedényes üvegházi kísérletet beállítva megvizsgáltuk, miként hat az alaptalajhoz kevert szennyvíziszap komposzt a tesztnövények zöldtömegére. szárazanyag akkumulációjára, tápelem-felvételére, és nehézfém akkumulációjára 2.2. Kísérleti anyag és módszer: 1995 április-június közti időszakban üvegházi tenyészedényes kísérletet állítottunk be tavaszi búza (Trilicum aeslivnm L . Sandra fajta), tavaszi árpa (Hordeum distichon L , Orbit fajta), és kukorica (Zea mays, L , Kiskun TC 190 fajta) növényfajokkal A kísérlethez növénynevelő közegként a GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karának bemutatókertjéből származó barna erdőtalajt, és a "Nyíregyháza és Térsége Vízés Csatornamű Vállalat" 1 számú Westsik Vilmos úti telepéről származó búzaszalmával komposztált kommunális szennyvíziszapot használtunk fel. A légszáraz talajt felhasználás előtt 2 mm-es lyukbőségü szitán szitáltuk át, a szintén légszáraz szennyvíziszap komposztot nagyteljesítményű, 2 mm-es szitával ellátott elektromos darálóval aprítottuk fel. A növényneveléshez használt műanyag tenyészedények talaj-szennyvíziszap komposzt keveréket tartalmaztak. A 4-4 kg (árpa és búza esetén), illetve 6-6 kg (kukorica esetén) össztömegű keverékben a szennyvíziszap komposzt tömegaránya 0 % (kontroll), 5 %, 10 %, illetve 25 % volt a kezelésektől függően A komposztált szennyvíziszapos kezeléseket 3-3 ismétléssel állítottuk be. A kísérlet indításakor búzából és árpából 20-20 magot, kukoricából 5-5 magot ültettünk a tenyészedényekbe. Két hét múlva búzából és árpából 15-15 növényt, kukoricából 3-3 jól fejlett növényt hagytunk meg tenyészedényenként. A magvak elültetése előtt a közeget a szántóföldi vízkapacitás (20 %) eléréséig desztillált vízzel nedvesítettük meg. A kísérlet 836