A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - MÉSZÁROS JÓZSEF–SIMON LÁSZLÓ: Szennyvíziszap komposztálás és hasznosítás Nyíregyházán, az I. sz. szennyvíztisztító telepen

során a növényeket konstans tömeg eléréséig a közegbe szúrt perforált műanyag csövön át 3-4 naponta desztillált vízzel öntöztük. A kísérletet 8 héttel a növények talaj - szennyvíziszap komposzt közegbe ültetése után értékeltük, mértük az egyes növényi részek zöldtömegét, szárazanyag-tartalmát és elemösszetételét A kísérleti növényekről 5 hetes korban készültek a fényképfelvételek A kísérlet kiértékelésekor búzából és árpából 10-10 növényt választottunk ki véletlenszerűen tenyészedényenként, majd zöldtömegüket gyökér, szár+levél, kalász részekre bontva meghatároztuk Kukorica esetén a tenyészedényenkénti 3 tesztnövény zöldtömegét növényegyedenként külön-külön határoztuk meg gyökér, szár, levél részekre bontva a növényeket. A növények szárazanyag akkumulációját 70 C°-on 72 órán át történő szárítással határoztuk meg A növények elem-összetételének meghatározásához a kísérlet befejezésekor a búzát és árpát gyökér, szár+levél és kalász részekre, a kukoricát gyökér, szár, levél részekre osztottuk, majd zöldtömegüket ismétlésenként feljegyeztük A mintákat alapos csap vizes mosás után desztillált vízbe merítve öblítettük, majd szárazanyag-tartalmukat 70 °C-on 72 órán át történő szárítás után meghatároztuk. A növénymintákat darálás után HNO3/H2O2 eleggyel roncsoltuk el A talaj és a szennyvíziszap komposzt mintákat HNO3/H2O2 eleggyel rázatva tártuk fel A növény-, talaj- és komposztminták multielemes analízisét induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria (ICP-AES) technika alkalmazásával Labtam 8840 M típusú készülékkel végeztük el. A növény-, talaj- és komposztmintákban 24 elem koncentrációját mértük egyidejűleg. A növényminták nitrogéntartalmát Kjeldahl módszerrel Kjelfoss készülékkel mértük. A kísérleti adatok feldolgozását MS-Exccl programmal, a statisztikai értékelést Studentféle kétmintás t-próbával Statistix szoftver segítségével végeztük 2.3. Tudományos eredmények: Az alaptalajhoz kevert szennyvíziszap komposzt mindhárom vizsgált növényfaj esetén jelentős hatással volt a zöldtömegre és a szárazanyag akkumuláció alakulására (l.,2.,3. táblázat). 837