A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - KÁDÁR MIHÁLY: Víz- és energiatakarékos öntözőberendezések elterjesztésének lehetőségei, eddig tapasztalatok a Duna–Tisza közi hátság mezőgazdaságilag hasznosítható területén

11 ÖSSZEFOGLALÁS A Duna-Tisza közi területeken az öntözés szükségességét nem lehet megkérdőjelezni A jelentős vízhiány és az ebből adódó minimális vízkészlet indokolja, hogy olyan mezőgazdasági kultúrát kell megválasztani, amely víz és energiatakarékos öntözéssel termeszthető. Dolgozatomban a teljesség igénye nélkül világítok rá a megoldás egyik válaszható módjára. A mikroöntözéssel berendezett területek nagysága nem jelentős a Duna-Tisza közén, gyümölcsösökben 100 ha-ra, fóliaházakban 100 - 150 ha-ra tehető a berendezett mikroöntözés. Szatymaz körzetében lévő őszibarackos ültetvényeken új fajták telepítésénél a technológia szerint csak öntözött körülmények között érhető el megfelelő termés A fólia és üvegházakban a mikroöntözés csak az öntözési támogatást igénybe vevők körében terjedt el. A beruházási költségek tekintetében a mikroöntözés nem olcsó, ugyanakkor gyorsabban megtérül mint az egyéb öntözésés növénytermesztésnél használható öntözőberendezés. Javaslatként megemlítem, hogy a Földművelésügyi Minisztérium által biztosított támogatások elbírálásánál különös figyelmet - 70 - 80 %-os térítést - érdemelne az érintett területeken az a beruházó aki a mikroöntözési módot valósítja meg A téma propagálását, a rendszerek terjesztését a Csongrád és Bács-Kiskun megyei FM Hivatalok támogatják. Az Agrárkamara és a termesztési rendszerek a gazdálkodókkal történő kapcsoattartással, ismeretterjesztéssel segíthetik a minél nagyobb mérvű víz és energiatakarékos öntözőrendszerek megvalósítását. 811