A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - PÁLFAI IMRE: Aszályos évek a Kisalföldön
ASZÁLYOS ÉVEK A KISALFÖLDÖN Dr. Pálfái Imre Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatósag Általános tapasztalat és a számszerű vizsgálatok szerint is Magyarországon az aszály legfőképp az Alföldet sújtja, de ez a természeti csapás - különösen az utóbbi években - az ország más részeit sem kerülte el Az alábbiakban - az általunk bevezetett aszályossági index alkalmazásával - azt mutatjuk be, hogy a Kisalföld magyarországi részén az 1031 - 1995 közötti időszakban mikor és milyen erősségű aszályok fordultak elő. A Kisalföld ilyen szempontú vizsgálatát különösen indokolja az a tény, hogy a csapadékviszonyokban a közelmúltban érzékelhető változások e térségben a legszembetűnőbbek, az 1961-90-es időszak átlagos évi csapadéka az 1931 -60-as időszakhoz képest több mint 60 mm-rel csökkent, f I | 1. AZ ASZÁLYOSSÁGI INDEX SZÁMÍTÁSI MÓDJA Az aszályossági index olyan relatív mutatószám, amely az egész mezőgazdasági évet egyetlen számértékkel jellemzi, s amely egyaránt kifejezi a párolgási (hőmérsékleti) és a csapadék-viszonyokat, mégpedig a növények időben változó vízigénye szerint, végül a talajvízszint helyzetére is tekintettel van. Először az aszályossági index alapértékét kell kiszámítanunk, a következő képlet szerint 'iv-vni PAI 0 = 100 ''x-MI! 812
