A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

VÍZELLÁTÁS TERVEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEI - SCHIEFNER KÁLMÁN–LŐRINCZ ANDRÁS: A vezetéki víz minőségi problémái, az elhárítás lehetőségei – különös tekintettel az Msz. 450/2 szabvány határértékeire

A VEZETÉKI VÍZ MINŐSÉGI PROBLÉMÁI, AZ ELHÁRÍTÁS LEHETŐSÉGE! KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ MSZ 450/2 SZABVÁNY HATÁRÉRTÉKEIRE. Schiefiier Kálmán Lőriucz András OKI, Budapest Umwelt-Technic Kit, Eger Előzmények Az ivóvíz minőségének, fogyaszthatóságának megítélése többirányú komplex feladat, melynek része a mikroszkópos biológiai vizsgálat is. A biológiai minősítés alapja a vízben élő és élettelen szervezetek, valamint egyéb szerves és szervetlen anyagok mikroszkópos felismerése. Ez a vizsgálat azonban nem képezi a területi ANTSZ intézetek vízvizsgálati alapfeladatát és helyenként az ivóvíz termelők sem tartják indokoltnak a biológiai ellenőrző \izsgálatok elvégzését, bár ennek szükségességére másodlagos vízvezetéki vízminőségi omlás kialakulására és elhárítására számos hazai közlemény is felhívja a figyelmet (1. 2. 3. 4. 5.). A víz\izsgálati szabvány előíija, hogy a vizsgálat elvégzésének szükségességét a helyszíni szemle alapján, vagy valamely lakossági, fogyasztói panasz kivizsgálása céljából - ha a vizsgálat személyi és dologi háttere biztosított - a higiénikus rendeli el. A vizsgálat korábban (MSZ 4757:56) a szeszton mennyiségének, minőségének, az indikátorszervezetek meghatározására terjedt. Ezek a vizsgálatok elsősorban a védetleu vízadórétegre telepített - úgynevezett ásott kutak, külső eredetű, friss szennyeződéseinek kimutatására voltak alkalmasak, epidemiológiai helyszíni vizsgálatok elvégzésére. A vizsgálatok biológiai paramétereit és az eredmények alapján az ivóvíz minősítését 1972, 1977, 1985 majd 1991 években folyamatosan felülvizsgált, korszerűsített szabványokban 543