A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - TÓTH FERENC–SÜTHEŐ LÁSZLÓ: Esettanulmány a Bornáth ér völgyében megvalósult melioráció múltjáról és jelenéről

A vízrajzi állomás a befogadóhoz közel helyezkedik el, az adott szelvény fölött található a vízgyűjtőterület 97 %-a A három csapadékmérő állomásból a koroncót a torkolatnál található, a nyúli ÉK-en határolja a vízgyűjtőt, a bakonyszentlászlói pedig a vízfolyás felső szakaszához közel, hegyvidéken van 3.2.2 A vízkárok hidrometeorológiaj okai A többi dombvidéki vízfolyáshoz hasonlóan a Bornát-éren is az árhullámokat a rövid idejű, nagy intenzitású csapadékok és a tavaszi hóolvadásből származó lefolyás okozzák. A vízfolyás rendezése óta három jelentősebb elöntést okozott a Bornát-éren levonuló árhullám: 1987 tavaszán még a mederrendezési munkálatok során, 1995. márciusában és legutóbb 1996. januárjában. Az 1987 évi és az 1995 évi árhullámot egyaránt egy-két napos esőzések okozták. 1987-ben 24 óra alatt 40-50 mm csapadék hullott a térségben. A mederrendezési munkálatok akadályozták az így kialakuló árhullám levezetését. Ez az árhullám 1987. április 12-én tetőzött Győrszemerénél 182 cm-es vízállásnál. A mederrendezés utáni állapotban az ekkor levonuló 11,6 m3/s-os csúcsvízhozamot kiöntés nélkül képes lett volna levezetni a vízfolyás. Az 1995 tavaszán levonuló árhullám még csak kisebb elöntéseket okozott, de az 1996. januári áradás idézte elő az eddigi legnagyobb károkat. A tél folyamán az átlagosnál több csapadék hullott, elsősorban hó formájában. Az 1. sz. táblázat az 1995. november-decemberi és az 1996 januári csapadákösszegeket és ugyanezen hónapokra vonatkoztatva az elmúlt 50 év átlagát tartalmazza Nyúl XI. hó XII. hó I.hó 1995 64,3 mm 90,8 mm 1996 36,3 mm (első dekád) 50 év átlaga 40 mm 55 mm 27 mm (teljes hónap) 1. sz. táblázat 706