A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - TÓTH FERENC–SÜTHEŐ LÁSZLÓ: Esettanulmány a Bornáth ér völgyében megvalósult melioráció múltjáról és jelenéről

A decemberben lehullott hó január közepére szinte teljesen elolvadt, a mederben viszonylag magas volt a vízállás. Január 9-ig a térségben több mint 30 mm csapadék hullott, ami jelentősen meghaladja az egész hónapban lehullott csapadékok sokévi átlagát. E két tényező együttes hatásaként egy hosszú ideig tartó, magas vízállás mellett levonuló árhullám alakult ki. A lefolyó vízmennyiség és az áradást kiváltó meteorológiai helyzet tekintetében az átlagos viszonyokat meghaladó, de nem rendkiviili esetről van szó. Az árhullám Győrszemerénél 1996 január 12-én tetőzött 219 cm mellett, a csúcsvízhozam csak 5,25 m3/s volt. Az árhullám alakjára jellemző, hogy 5 napig volt 150 cm feletti vízállás. Ezt megelőzően a Bornát-éren 1 napnál hosszabb ideig még nem fordult elő ilyen magas vízállás. A 2. sz táblázat az említett három árhullám során lefolyt vízmennyiséget tartalmazza Lefolyt vízmennyiség Tetőzés értéke 1987. IV. 10-24. 3,74 Mm3 182 cm 1995.11.26 -III. 10. 1,50 Mm3 176 cm 1996. 1.8- 19. 2,23 Mm3 219 cm 2. sz. táblázat Az 2. sz. ábra az 1996 évi januári vízhozamidősort mutatja Az elöntéseket tehát nem szélsőséges hidrometeorológiai körülmények okozzák, hanem medermorfológiai változások 3.3 Medermorfológiai változások A győrszemerei szelvényre készített vízhozamgörbékből következtetni lehet a meder változásaira. A mérőszelvény a mederrendezési munkálatokhoz kapcsolódva 1985-ben épült. 1986 óta napjainkig a vízhozamgörbe, különösen annak nagyvízi szakasza fokozatosan megváltozott Az 1986 évi mérések jól mutatják az tdeális állapotot, mely megfelel a 707