A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - FORGÓNÉ NEMCSICS MÁRIA: A melioráció talajtani hatásainak vizsgálata

lentős állami támogatásoknak köszönhetően Ez idötájt végzett becslések és felmérések szerint, Magyarországon a talajcsövezendö területek nagysága 1-1,2 millió hektár E távlati elképzelésekből eddig mintegy 100 ezer hektár került kivitelezésre, mely a becslések szerint tervezett talajcsövezendö területek mindössze 8-10 %-a [2] A meliorációs beavatkozások hatásainak tanulmányozása céljából 1981-90 között a hódmezővásárhelyi "Rákóczi" MgTsz Kopáncsi üzemegységében vizsgáltuk egy kedvezőtlen fizikai, vízgazdálkodási és kémiai tulajdonságokkal rendelkező területen elvégzett melioráció talajtani hatásait. 1 1981-90 KÖZÖTTI IDŐSZAK 11. A k

utatási terület jellemzése A vizsgált Kopáncsi üzemegység területe 1225 ha, amelyből 1016 ha komplex meliorációját irányozták elő és valósították meg 1981-ig 1.1.1. Rövid, talajtani, ismertetés Területünk a természetföldrajzi tájbeosztás szerint az Alsó-Tisza mente tájegységbe tartozik [5], Talajainak szerkezeti viszonyai - kevés kivétellel - kedvezőtlenek (poliéderes, prizmás, oszlopos, a felszínen helyenként poros, szemcsés, rögös szerkezeti formák képződtek) A szerkezeti állapot az állandóan visszatérő vízhatás következtében a művelt rétegben sem volt megfelelő, a müveit réteg alatt erős tömődöttséget tapasztaltak A talajra kedvezőtlen kémiai és fizikai tulajdonságok, az erősen korlátozott vízbefogadó képesség, a különböző mélységben jelentkező szikes, sós talajrétegek, a felszínhez közeli talajvízszint voltak jellemzők A szikes talajok kialakulásában a vízben oldható sók, elsősorban a nátriumsók jelenléte a döntő Uralkodó folyamat a sófelhalmozódás Az elszikesedés a sós felszíni és felszínhez közeli 684