A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - FORGÓNÉ NEMCSICS MÁRIA: A melioráció talajtani hatásainak vizsgálata

talajvizek hatására jött létre, az ismételten bekövetkező kiszáradást követően, a talajszemcsék felszínén történt kötődés révén. A réti fotipushoz tartozó talajok a szikes talajokhoz hasonlóan nedvességbő körülmények között képződtek A talajok uralkodó folyamata a humuszosodás, jellemző vagy kísérő folyamat a kilúgzódás, a vasmozgás, a sófelhalmozódás A talajképződési folyamatok a réti, az öntés réti és a csernozjom réti talajok kialakulásához vezettek. A réti fötípusú talajoknál a sófelhalmozódás mértéke általában gyenge vagy közepes. A folyóvizek és tavak üledékeinek és a lejtők hordalékainak főtípusához tartozó öntés talajok a réti talajoknál fiatalabb képződmények, a folyóvizek hordalékain képződtek, változó száraz ás nedves peridódus mellett, a kissé magasabb fekvésű részeken Az idősebb öntés talajok már átmenetet mutatnak a réti talajok felé A szelvényben a hordalékrétegek változó mechanikai összetételűek A többrétegű humuszos öntések réti, öntés réti talajra települtek A vizsgált területből mintegy 10 ha szikes, 457 ha réti, 549 ha folyóvízi üledék fötípusú talaj (1. ábra Genetikus talajtérkép). 1 12. A tenilet meteorológiai jellemzése A vizsgált terület a Nagyalfold I/c. éghajlati körzetébe tartozik [1] a Kárpát-medencének abba az éghajlati övezetébe, ahol makroklimatikusan erősen érvényesül a kontinentális hatás. A sugárzás klímájára jellemző a derültség és ezzel kapcsolatban a teljes besugárzás, a napfénytartam bősége és a kisugárzás erőssége Az egész területen nagy napi és évi hőmérséklet ingadozás tapasztalható. Hazánk ezen éghajlati körzetében a legmelegebb a nyár és leghidegebb a tél. E területen mutatkozik a legerősebb hajlam a késő tavaszi - április végi májusi - valamint a kora őszi fagyokra. 685