A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő menti és hansági meliorációs fejlesztésekkel megvalósult létesítmények helyzete a privatizáció tükrében. Az üzemeltetés érdekében szükséges továbblépés lehetőségei
A müvek jól funkcionálnak, pld: meliorációt megelőző időszakban a területen a búzatermés 19 q/ha, melioráció után pedig, 64 q/ha 11 ütem M ez őg azdasági Szövetkez et Fertőd Csak közcélú csatornákat érintő vízrendezés volt, ez kb. 300 ha területet érintett. Az üzemen belüli csatornák vízrendezése nem történt meg, ebből következik, hogy lassú a vizlevezetés a területekről. A csatornák karbantartása 4-5 éve elmaradt. • Mezőgaz das ági Szövetkezet Sarród A tervezett melioráció elmaradt.A terület egy része a Fertő-Hanság Nemzeti Park tulajdonába került, aki elöhely rekonstrukciót valósított meg a Fertő-tó mentén Az élőhelyrekonstrukció kapcsán 660 ha gyepterületen volt útépítés, vízrendezés. 13. Másodlagos öntöző főművek A főművek kiépítésével párhuzamosan az 1960-as évek második felében és az 1970-es években jelentős üzemi öntözés fejlesztések valósultak meg a térségben Ebben az időszakban a Kisfiába öntözőrendszerben a vizjogilag engedélyezett öntözőkapacitás 12.000 ha, a Mosoni-Duna öntözőrendszerben 9.000 ha volt. A Kis-Rába öntözőrendszerben 1975-76-ban kerültek üzembehelyzésre a Keszeg-ér jobbparti és a Tordosa másodlagos öntöző főművek. A főművek állami pénzeszközökből valósultak meg, állami tulajdonuak, együttes berendezett területük 2185 ha. Az üzembehelyzéskor diesel nyomásközpontokkal valósultak meg, majd 1985-ben rekonstrukció kapcsán elektromos nyomásközpontok létesültek. Ebben az időszakban kihasználtságuk 60-80% között mozgott, mely országosan nagyon jó arány volt. 677
