A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő menti és hansági meliorációs fejlesztésekkel megvalósult létesítmények helyzete a privatizáció tükrében. Az üzemeltetés érdekében szükséges továbblépés lehetőségei

A főműveket megbízás alapján szakvállalat, majd 1992-től a Vízügyi Igazgatóság üzemeltette Karbantartottságuk és üzembiztonságuk jónak volt mondható Jelenleg a Keszeg-ér jobbparti másodlagos főmű kihasználtsága 50 %-os. A Tordosa másodlagos fbmü 4 éve nem üzemel 2. A PRIVATIZÁCIÓ KAPCSÁN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK ÉS AZ ÜZEMELTETÉS GONDJAI: Az 1990-es rendszerváltozást követően az uj tulajdonviszonyok kialakulásával jelentős változáson ment keresztül a térség vízgazdálkodása. Az eddigi több ezer hektáros mezőgazdasági nagyüzemek helyén megjelentek az 5-10 ül. 1-2 hektáros magángazdaságok Megosztásra kerültek az eddig egységes üzemi vízrendszerek és meliorációs területek. Nagyüzemi gazdálkodásban maradt viszont a hansági erdőállomány legnagyobb része. A tulajdonosok számának növekedésével párhuzamosan nőtt a gazdálkodói érdekellentét, az eddig egységes üzemi vízrendszereken megszűnt a vízgazdálkodás. A müvek karbantartásának elmaradása miatt e vízrendszerek nem tudják ellátni belvizmentesitési és öntözővíz biztosítási feladataikat. Az állami szerepvállalás e kettős funkcióban az uj vízügyi törvény életbelépésével jelentősen csökken. A két funkcióból a jövőben a belvizmentesités biztosított, az eddigihez mérten az is csak korlátozott formában A felhagyni kívánt funkciók ellátására nincs megfelelő szervezet és érdekeltség. Tovább rontja a helyzetet, hogy a társulati közcélú és állami főművek karbantartottsága sem megfelelő a pénzügyi fedezet hiánya miatt Ez utóbbi káros hatással van a megmaradt nagyüzemi erdőművelésre, mivel az ott elvégzett megfelelő szintű karbantartás és üzemi vízgazdálkodás eredménye nem arányos a ráfordítással. További probléma, hogy a táj természeti értékeinek megvédése, mely jogos társadalmi igényként jelenik meg napjainkban, nem valósítható meg a tulajdonosok érdeksérelme nélkül, ül. nincs érdemi módszer a sérelmek kezelésére. 678