A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő-tó levező rendszer funkciói és működtetésének érdekeltségi viszonyai

A tervet 1838-ban Győrött gróf Zichy Ferenc királyi biztos ismertette az érdekeltekkel, de kivitelezésre nem került sor. E terv alapját képezte Újházi János által 1873-ban, majd Meiszner Ernő által 1878-ban készitett rendezési tervnek. A tervek az érintett térség vízrendszerének szabályozását az alábbi feladatok végrehajtásában határozták meg: - A Rába és mellékfolyóinak szabályozása és ármentesitése, - a dunai árvizek elleni ármentesítés, - a Fertő és a Hanság Iecsapolása, külvizektől való mentesítése Az előzőekben leirt térségi tervek alapján az időközben megalakult - 1873 - Rábaszabályozó Társulat a Hanság medence Iecsapolása, hasznosítása érdekében a következő müveket építette meg: - 1886-1891. között az 1885. évi XV. t.c. alapján - kiépítette, ill. bővítette a Rábca medrét Győrtől Bősárkányig. - 1892-1895 között - az 1893. évi XVII törvénycikk alapján - a Hanság főcsatorna bővített medre épült meg a torkolat és Pomogy község közötti szakaszon. - 1908-ban befejeződött a Cziráky - mai nevén Répce árapasztó - csatorna épitése, melynek eredményeként a Repcén érkező árvizek Nick alatt közvetlenül a Rábába folynak - A Répce árapasztó alatt csatlakozó Kőris patak árvizeinek egy részét a Kis-Rábába árapasztották - 1908-1921 között - az 1904 évi XXXIX törvénycikk rendeletére - a Hanság főcsatorna Pomogy község feletti szakasza épült meg a Fertő-tóig A Hanság főcsatorna üzembehelyezését követően jelentkező káros talajvízszint süllyedések megakadályozása érdekében az illetékes hatóságok vizszintszabályozó műtárgyak épitésére kötelezték a Rábaszabályozó Társulatot. A rendelkezésnek megfelelően a Hanság főcsatornán - 1896-ban a mosonszentjánosi és kapuvári duzzasztó - 1908-ban a pomogyi zsilip, - 1912-ben a Fertöszéli zsilip épitésére került sor. - A föbefogadók rendbetételével egyidőben az ártér további lecsapolásának elősegítésére ekkor épültek sorra a belvízcsatornák, melyek az 1930-as évek végére jórészt kiépültek Ez a csatornahálózat képezi ma is a káros vizeket levezető belvízrendszerek gerincét. 42