A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő-tó levező rendszer funkciói és működtetésének érdekeltségi viszonyai

A töltésekkel lezárt öblözetek főgyűjtő csatornáinak torkolatainál zsilipek, a legjelentősebbeknél szivattyútelepek is épültek. (2. sz. ábra) - 1905-1907 között a következő gőzüzemü szivattyútelepeket építették meg és helyezték üzembe: Bősárkánvit a Kapuvár-Bősárkányi, illetőleg a Szegedi csatorna torkolatánál, a györsövényházit a Keszeg-ér torkolatánál, lesvánt a Rózsás - mai nevén Kepés-Lesvári csatorna torkolatánál és a mosonszentmiklósit a Mosonszentmiklós-Lébényi csatorna torkolatánál. A 4 db gőzüzemű szivattyútelep átemelő kapacitása összesen és kereken 16,5 m3/sec volt. A szivattyútelepek építését, ill. a gépi berendezések gyártását - pályázati uton Röck István budapesti gépgyáros nyerte és végezte el. A Rábaszabályozó Társulat megalakulásától kezdve szerepelt alapszabályában a Fertő-tó lecsapolása, melynek alapfeltétele volt a Rábca szabályozása ill. a Hanság főcsatorna kiépítése A Rábca ill. Hanság főcsatorna kiépítésével párhuzamosan a Fertö-tó lecsapolásával kapcsolatos tervek az alábbiak szerint változtak: - 1878-ban készült fötervek alapján a Hanság főcsatorna Nezsiderig történő meghosszabbításával a tó teljes lecsapolását irányozták elő. (3. sz. ábra) - A Fertő tónak a fötervekben előirányzott lecsapolását módosító minisztériumi rendelet alapján 1890-189l-ben a Rábaszabályozó Társulat olyan tervet készített, melyben a Fertő-tó partján építendő övcsatorna a külvizeket összegyűjtve vezette volna a Rábcába. Ezt a Társulat közgyűlése nem fogadta el. (4. sz. ábra) - A Fertő-tó lecsapolására az 1890-ben készült övcsatorna terve helyett 1899-ben a társulat ujabb javaslatokat készített. Ezekben megvizsgálták • a Hanság csatorna meghosszabbítását a Fertő legmélyebb pontjáig, • a Fertőnek az altalaj általi elnyeletését, • a Vulka vizének elnyeletését az altalaj kavicsrétege által, a többi viznek a meghosszabbított Hanság-csatornával történő elvezetésével, • a Fertő lecsapolását a víznek a terméketlennek állított Moson-megyei partra történő átszoritásával. 43