A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - VESZELY VIKTOR: Felső-Duna szabályozása során alkalmazott szabályozási művek anyaga, építése, karbantartása

A folyószabályozás nem egy egzakt tudomány. Térben és időben nagyon sok az ismeretlen változó. Bizonyos feltételeket lehet szimulálni, de vannak olyanok, amelyeket nem. Végezhetők, sőt végezni kell és végzünk is - bárminemű beavatkozás esetén - hidraulikus mozgómedrű kismintakisérletet, háromdimenziós matematikai modellel számítjuk ki a várható értékeket. A fenti modellek természetesen tendenciát, iránymutatást adnak, pontos, mindenben igaz értékeket nem, de ez nem is várható el tőlük. Összegezve megállapítható, hogy a múlt század közepétől e század 80-as éveinek elejéig a folyamszabályozás a kitűzött célok egy részét teljesítette, de mindenben teljes megoldást adni természetesen nem tudott. Sok a megoldandó feladat, ma legaktuálisabb a Szap-Gönyű közötti szakasz közép és kisvízi rendezése. A folyószabályozást és azok müveit jellegénél fogva három nagy csoportba oszthatjuk: • Nagyvízi szabályozás • Középvízi szabályozás • Kisvízi szabályozás => Nagyvizi. szabályozás müvei az árvízvédelmi töltések, terelőtöltések, árvízvédelmi falak. A töltések megakadályozzák az árvizek szétterülését, megóvják a településeket, kultúrterületeket az elöntéstől. A töltések trapéz keresztmetszetű földművek, amelyek stabilizált koronával füvesített rézsűvel, előterekkel vannak ellátva. A töltés keresztmetszeti felépítése a következő: - vízoldal kötött anyag, mederrézsű - Töltéstestbe vízzáró mag, résfal - Mentett oldalon szemcsés anyag, lapos rézsű Fakadóvizes területen ellennyomó kazetták. —> Középvjzj szabályozás.művei az alábbiak. Főmeder: - Partbiztosítás - Vezetőmű - Oldalbukó - Egységes part 284