A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - VESZELY VIKTOR: Felső-Duna szabályozása során alkalmazott szabályozási művek anyaga, építése, karbantartása

Felső-Duna szabályozása során alkalmazott szabályozási müvek anyaga, építése, karbantartása Veszely Viktor A korábbi előadások során megismerhettük a Felső-Duna szabályozásának történetét, a jelenlegi folyamszabályozási koncepciót. Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a folyamszabályozás célját, a cél elérése érdekében végzett szabályozási művek építését, azok technológiáját, a müvek anyagát és végül, de nem utolsó sorban a müvek karbantartását. 1./ Folyamszabályozás célja az árvizek és a jég kártétel nélküli levezetése, a főmeder vízveszteségének csökkentése, a megfelelő hajózási mélység biztosítása, a hordalékszállítás egyensúlyi állapotának megteremtése. A fenti megfogalmazott célok után került sor az 1886-1896. évek között az egységes középvízi főmeder kialakítására. A középvízi főmeder partjainak kiépítését Q = 2900 m3/sec-os pozsonyi vízhozamhoz tartozó felszíngörbe magasságáig építették ki, párhuzamosan egymástól 300-380 m távolságban. A mellékágrendszerek alsó kifolyását mindenütt nyitva hagyták, felül bukó építésével biztosították az élővízellátást, de csak Q = 2600 m3/sec vízhozam felett. A mellékágak árvízkor és magasabb vízálláskor történő káros hatásainak kiküszöbölésére azokat belépcsőzték. Ezzel egyidőben elvégezték a nagyvízi szabályozást, amely a korábbi árterületet leszűkítette, töltések közé szorította. A fenti szabályozások lehetővé tették a Szigetköz és Csallóköz kultúr és mezőgazdasági területeinek biztonságosabb művelését, az ott élő falvaknak biztonságot, munkát és kenyeret adott. A két világháború és az azt követő időszakban a korábbi szabályozások hatására a megfogalmazott célok közül javultak az ár- és jéglevezetési viszonyok, de a hajózási viszonyok javítása tekintetében nem sikerült a várt eredményeket elérni. Átfogó középvízi szabályozási koncepció készítésére csak az 1950. évek végén, 60-as évek elején került sor. A Rajka-Ásványráró közötti mederszakasz középvíz szabályozására 1966-1983. évek között került sor. A fenti középvízszabályozás folytatásaként 1983-85. évek között került sor a Bagómén kanyar rendezésére (1815-1812 fkm). A középvízi szabályozás hajózási szempontból nagyon kedvezően alakította a mederviszonyokat. A hordalék' viszonyok tekintetében viszont - a megváltozott hidraulikai viszonyok miatt - a kisvízszintek süllyedése következett be. 283