A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - KOVÁCS DEZSŐ: A Felső-Duna szabályozási kérdései

építésével, részben a meglévő kisvíz-szabályozási müvek felhasználásával - a kö/épvizi meder szűkítését tervezték A tervezés során tekintettel kellett lenni a Gabcíkovo - Nagymarosi Vízlépcsőrendszerre is El kellett határolni, melyek azok -a szabályozási munkák, amelyek a vízlépcsőrendszer üzembe helyezése után is szükségesek, illetve amelyeket csak a nemzetközi hajóút fenntartasa érdekében kell elvégezni a duzzasztás megkezdéséig "A Duna 1842-16 fkm közötti mederszakasz szabályozásának tanulmányterve" c tervet a KMB XXV. ülésszaka fogadta el 1964 novemberében A KMB XXVI. ülésszaka, 1965 májusában, határozott úgy, hogy el kell készíteni a RajkaGönyü közötti szakasz összefüggő általános szabályozási tervét 2.1.1. Azsltalános .szabályozási terv (3.) Az ismertetett irányelvek alapján az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) és a Dunaj Vah (Komámo) elkészítette a Duna 1842-1816 fkm közötti szakasza altalános szabályozási tervét A terv az egységes part kialakítását, továbbá öt jobb parti és négy bal parti mellékág öblözet rendezését (belépcsőzését) tartalmazta A tervben az egységes partvonal magasságát a hullámtér átlagos magasságának megfelelően határozták meg Ez a szint a dunabizottsági (a továbbiakban DB) vízszint - 3 ni magasságban van, a hozzátartozó vízhozam mintegy 3500 m'/s A partvonal kialakítását úgy tervezték, hogy a vezetömüvek mögötti mellékágakat és az alacsony partszakaszokat mederből kotort kaviccsal töltik fel A kavicsfeltöltés szélességét 30 m-re, hátsó rézsűjét 1:10. vizfelöli rézsűjét pedig - kő vagy műkő burkolattal - 1:2 hajlásúra tervezték A mellékágak feltöltését biztosító vezetőműveket (bukókat) DB + 2 m magasságra tervezték A bukók hosszát hidraulikai számításokkal úgv határozták meg, hogy a 10 cm/óra értékben felvett vízállás-emelkedés mellett, 10 óra feltöltési idő alatt, a mellékágak oly módon töltődjenek fel, hogy a partok meghágása után a kilépő víz a kavicsfeltöltést meg r.e bonthassa, illetve az ágakban káros kimosások ne keletkezhessenek A vezetömüvek és kavics háttöltések védelmére a mellékágakban a vezetőmüvek mögött 50100 m-re anyagvisszatartó gátakat terveztek, általában DB + 1,5 m koronamagassággal 266