A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - KOVÁCS DEZSŐ: A Felső-Duna szabályozási kérdései

A mellékágak belépcsőzésénél arra törekedtek, hogy az egyes gátak igénybevétele lehetőleg egyenlő legyen és a kialakuló maximális vizlécső 0.8-1.2 m között változzon Ennek megfelelően a mellékág-elzárás sorozatok koronamagassága DB + 1 és DB + 2 m között változik Ezeknél az elzárásoknál figyelembe vették az ágakban már meglévő műveket is F.gyes mellékágakban, ahol azok az árvedelmi töltésekhez szorulnak, a töltések védelmére partbiztositást is terveztek Az egységes főmeder, valamint a kisvízszabályozás müveinek mintaszelvényeit az 1 és 2 ábrán mutatjuk be (6) Az 1963-ban megkezdeti nagybajcsi kisvízszabályozás tervei már az új irányelveknek megfelelően készültek A szabályozás a mar említett második ütem időben előrehozott első munkájának minősül Lényegében azonos módon készültek a későbbiekben a gabcíkovoi (bősi) es rajkai kisvízszabályozás tervei is. \ hidraulikai méretezést 1000 m'/s vízhozamra végezték úgv. hogy a szűkített mederben az 1500 m' s vízhozam is levezethető legyen A hidraulikai számításokat hosszabb szakaszra végezték el (1806-1792 Hm) A számítások alapján a tetőponti szelvények szelessége 220 m-re, az inflexiós szelvényeké 300 m-re adódon. DB-vízszint alatt 6,0 illetve 5,0 m maximális mélységekkel. Az új általános szabályozási koncepcióba illeszkedő kis vízszabályozásoknál a meglevő középvízi szélesség és a korábban már megépült művek altalában határfeltételt képezlek, így az adott állapot alapvető változtatására nem volt mód Különösen vonatkozik ez az inflexiós sarkantyúk kérdésére (az inflexiók szűkítésére), ami éppen a nagybajcsi szabályozással kapcsolatos V1TUKJ kisminta-kísérletek során vetődött fel, mint az áramlástamlag legkedvezőbb kialakítás. A felső-dunai erőműrendszer tervezési munkáinak előrehaladásával kapcsolatban a KMB 1965 évi ülésszaka határozatot hozott arról is, hogy a Rajka-Gönyű közötti szakasz általános szabályozási terve - egyrészt megadja azokat a szabályozási munkákat, amelyek az erőműrendszer üzembe lépése után is szükségesek, - másrészt kijelöli azokat a szabályozásokat, amelyek elvégzése a jelenlegi mederállapot miatt 267