A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - KOVÁCS DEZSŐ: A Felső-Duna szabályozási kérdései

állékonyságának fokozása, a középvizi meder vízveszteségének csökkentése céljából A nagv aranyú kutatómunka összehangolására a KMB 1959-ben munkacsoportot hozott létre A munkacsoport 1963 júniusában terjesztene jelentését a KMB elé. Ebben megadta az egységes főmeder kialakításának irányelveit, amelyeket a XXIV. ülésszak elfogadott és a jegyzőkönyv 10. sz melléklete tartalmazza. A jelentés megállapította, hogy a vízveszteség Rajka-Medve között 20-35 %, a középvízi meder nem biztosítja a vizek összefogását, - a mellékagak vízszállítása jelentős, ami az esésviszonyokat, így a hordalékszállítást is kedvezőtlenül befolyásolja. - a Felső-Dunán évente lerakódó hordalék mennyisége 500-700 ezer m

? -re becsülhető, ennek döntő része (mintegy 70 0 í>-a) a középvízi mederben levonuló vízhozamoknál rakódik le, - a kisvíz-szabálvozási müvek hatékony magassaga a mederemelkedés miatt csökkent, szerepük nagyrészt a kisvizes időszakban a hordalék átrendezésére korlátozódik. A megállapítások alapján a KMB, a Dunabizottság hajóút méretekre vonatkozó ajánlásaínak figyelembevételével, a szabályozások alapelveit a következőkben határozta meg: - első lépésben az egységes főmeder kialakításával, a mellékágak célszerű kizárásával csökkenteni kell a főmeder vízveszteségét. A partvonalat a 3000 m'Vsec körüli vízhozam felszingörbéjének megfelelően célszerű kiépíteni, - második lépésben (az első lépéssel összhangban) elzárássorozatokkal meg kell oldani a mellékágak rendezését, - a harmadik lépésben a vízveszteségek csökkentése mellett szükséges a középvizi meder olyan szűkítése is. ami a hordalékmozgató erő megnövekedésével biztosítani tudja az érkező hordalék döntő részének továbbszállítását A szabályozás, fő célkitűzését, a kedvező hordalék-levonulást és ezzel összefüggésben a megfelelő méretű hajóút biztosítását, a hidrológiailag kedvezőbb mederszelvény kialakításával a relatív érdesség csökkentésével, a sebesség növelésével - kívánták elérni. Az általános szabályozási terv elkészitésehez az irányelveket oly módon pontosították, hogy a szabályozási munkákat két ütemben irányozlak elő. Az első ütemben az egységes partvonal kialakításai és a mellékágak rendezését, majd a második ütemben - keresztirányú művek 265