A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - NÉMETH LÁSZLÓ: A Fertő-tó szabályozási beavatkozásai

Fürdő-Intézeti Egyesület" és julius 8-án megnyilt a Bozi Fürdő, ahova a furdővendégeket Sopronból naponként háromszor forduló omnibusz szállította. Ugyanezen évben a rendkívül magas vízállást kihasználva "A magyarországi m.cs. kir katonai s polgári Kormány 1855-ik évj január 13-ról 23918/1782. szám alatt kelt rendeletével a Fertő által elválasztott Sopron és Moson megye közötti közlekedés könnyítése tekintetéből egy vitorlás hajó által teljesítendő hajózási rendszert állapított meg." Naponta egy oda-vissza hajójárat volt Fertőrákos és Illmitz között. A hajózási vállalkozás rövid életű volt, mivel a tó vize a nyár végére leapadt A tó kisvizes időszakaiban vizének lecsapolása, medrének mezőgazdasági hasznosítása került előtérbe. 2. KORAI BAVATKOZÁSOK ISMERTETÉSE A kezdeti beavatkozások a tó kisvizes időszakaihoz kötődnek. Feljegyzést találunk már a negyedik században történtekről, amely szerint Galerius császár "kiszáríttatta" a tavat. Nádasdy Pá! 1616-ban a tó K-i partvidékén a nádast leégette és helyén jó minőségű szénát termelt. A tó lecsapolásának gondolata a XVIII és XIX. században is felmerült. 1770. körül készült a Hegedüs-féle terv, majd 1873-ban Ujházy János készitett tervet a lecsapolásra. A Rábaszabályozó Társulat 1901-ben a lecsapolásra öt alternatív tervet készitett. A trianoni döntéssel a tó 3/4 része Ausztriához került. Az ezt követő szabályozási elképzelések már a tómeder hasznosítására is adtak javaslatokat Az 1904. évi XXXIX. tc. végleg törölte a tó teljes lecsapolásának gondolatát, egyben elrendelte a vizszintszabályozó zsilip kiépítést. A XX. század első felében számos terv készült a Fertő-tó részleges lecsapolására. A tervek többsége elképzelés maradt. 26