A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - NÉMETH LÁSZLÓ: A Fertő-tó szabályozási beavatkozásai

A sok elképzelés közül a kevés megvalósultak közé tartozik a tó egyetlen levezető csatornájának a kiépítése. A Hanság-főcsatorna ősét 1775. körül kezdték építeni. A munkákat 1830-1835 között tovább folytatták. Jelenlegi nyomvonalán és formájában 1892-95. között épült ki a Hanság-focsatoma 1908-ban megépült a "vízszintszabályozó" zsilip a pomogyt hídnál. 1912-ben épült a jelenlegi helyén az úgynevezett tüs zsilip, (7,0 m szabad nyílásban, 83 db fagerenda) amelyet 1955-56-ban felújítottak. 1992-ben került átadásra a közös, magyar-osztrák beruházásban készült 2x4 m nyílású billenőtáblás vízszintszabályozó műtárgy. Megvalósult elképzelés lett az 1934-ben elkészült mekszikói poldergát, amely a mögöttes területek vizmentesitést volt hivatott biztosítani. Az építmény nem mondható sikeresnek, mivel nem tudta biztosítani a teljes vízmentességet, viszont jelentősen lerontotta a honos növény és állatvilág partmenti élőhelyeit. A tó élete szempontjából lényeges beavatkozásnak számit a magyar-oldali nádövezetben a csatornahálózat kialakítása. A cca 320 km hosszú csatornahálózatot a learatott nádanyag viziuti szállítására készítették az 1950-es években. 3. A FERTŐ-TÓ JELENLEGI MORFOLÓIAI JELLEMZŐI A Fertő-tó medrének teljes területe 313 km2. Vízgyűjtő területe 1.120 km2 (lásd: 1. sz. melléklet) A tó hossza 35 km, átlagszélessége 9 km. Legkisebb szélessége 7 km, legnagyobb szélessége 15 km. A teljes tómeder 56%-át nádas vagy rokon növénytársulás, 44%-át nyiltviz borítja. A kereken 76 km2 magyar oldali tórész 85%-át, 64 km2-t nádas vagy náddal rokon növénytársulás borítja. A vízfelület aránya 15%. Magasság m.Af. (osztrák) Térfogat (millió m3) Felület millió m2 Magasság m.Af. (osztrák) egész tómeder magyar tórész egész tómeder magyar tórész 114,5 50 2 136 10 115 133 10 208 33 115,5 234 39 291 71 116 394 76 317 75 27