A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - KOVÁCS DEZSŐ: A Felső-Duna szabályozási kérdései
A módosított tervek alapján a második világháborúig folytatták és gyakorlatilag be is fejezték a Rajka-Gönyü közötti szakasz kisvizszabályozását. E munkákkal egyidöben végezték el a mellékágak részleges elzárását is Az 1950-es évek közepéig végrehajtott közép- és kisvíz-szabályozási munkák hatására kialakult főmederben javultak ugyan a lefolyási és hajózási viszonyok, de a meder emel kedés folyamatát a szabályozások nem tudták megallítam Összefoglalva megállapítható, hogy a fömeder kialakítására és a nemzetközi hajóút biztosítására tett közös erőfeszítések csak átmeneti és nem végleges megoldási eredményeztek Ezért elengedhetetlen volt az eddigi szabályozások felülvizsgálata és az új szabályozási módok kialakítása, amelyet a két ország szakértői az 1950-es évek elején el is kezdtek (1) 2. AZ EGYSÉGES FŐMEDER KIALAKÍTÁSA A Felső-Duna mederemelkedéséilek mértéke, különösen a Dunaremete-Ásvány-Szap közötti szakaszon, hajózási, de főleg árvízvédelmi szempontból is veszélyes helyzetet teremtett az 1950-es évek közepére. Ezért a magyar-csehszlovák Közös Műszaki Bizottság (a továbbiakban KMB) 1956 évi XIV. ülésszaka foglalkozott a mederemelkedés kérdésével és határozatokat fogadott el a mederemelkedés csökkentésére Az egyik fontos határozat volt az, hogy "A következő években az 1837-1810 fkm közötti szakaszon közös munkaként átlagosan évi I millió m" hordalék - mennyiség kotortassék ki". Továbbá, hogy elsősorban az egységes lömeder kialakítása érdekében, széles körű adatgyűjtési és kutatási munkát kell végezni 2.1. Az általános szabályozási terv előkészítés e (3) A K.MB 1958. évi XV1I1 ülésszakán, néhány előkisérlet eredményére támaszkodva, megállapították azokat az elveket, melyek alapján az egységes fömeder kialakítható. Az ülésszak úgy határozott, hogy - meg kell vizsgálni a mellékágak hatását az érkező vízhozam megosztása és az árvizek levezetése szempontjából, - felül kell vizsgálni a közép-vízszabályozási müvek magasságát, - meg kell határozni a szükséges magasítás mértékét, - a kotrások során kitermelt kavicsot továbbra is a vezetőmüvek mögé kell elhelyezni, a müvek 264
