A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - KOVÁCS DEZSŐ: A Felső-Duna szabályozási kérdései

1. A FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE AZ 1950-ES ÉVEK KÖZEPÉIG írásos emlékek szerint már a XIII századtól végeztek az itt lakók folyamszabályozást, de ezek csak helyi beavatkozások voltak. A mult század hetvenes éveinek végén a hajózási igények megnövekedése miatt a folyószakasz összefüggő szabályozásával foglalkozni kellett A Duna 1870-1790 fkm közötti szakaszának középvíz-szabályozását - Bodoky Lajos tervei alapján - az 1886-1896 évek között hajtottak végre E szabályozási munkálatok során kétoldali vezetőművek, párhuzammüvek közé szorított - gyakorlatilag új - medret alakítottak ki, melyek enyhe kanyarulatokban és hosszú, közel egyenes szakaszokban vezettek, helyenként átmetszéseket alkalmazva. A szabályozási közepvízszintet a pozsonyi vízmérce akkori 300 cmes vízállásához tartozó 2900 nr/sec vízhozamnak megfelelő szintben határozták meg. A szabályozási szélességet 300-380 méterben állapították meg A középvizi meder nyomvonalát úgy tervezzék, hogy az ivek sugara ne legyen kisebb, mint 800 m. és a leghosszabb egyenes ne lépje túl a 4 km-t Beépült 3,6 millió m" kő és elvégeztek 7.8 millió m* kotrást, illetve földmunkát. A végrehajtott szabályozással bizonyos mértékű javulást ertek el, de az eredeti szándékot, a kisvízhozamok idején 2 m mély hajóút kialakitásat nem sikerült elérni. A hajózási viszonyok további javítására a század elején kisvíz-szabályozási munkálatokat kezdtek A hajóút kialakítására keresztirányú müveket - sarkantyúkat - építettek. A kisvízi ineder keresztszelvényét, úgy tervezték, hogy szélessége mindenütt 300 , melysége pedig - a szabályozási vízszint alatt - a tetőpontokon és az átmentetekben egyaránt 3,0 m legyen Ezeket a szabályozásokat 1895-1917 között végeztek Az első világháború alatt a munkálatok gyakorlatilag szüneteltek. Ltána a hatarfolyón a két állam vízügyi szervei közösen folytattak szabályozási munkákat. A háborús károk helyreállítása után, 1936-ig a kisvíz-szabályozási munkát az eredeti tervek alapján folytatták, majd átdolgozták annak érdekében, hogy a sarkantyúk mederszűkítő hatását növeljék 263