A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - KOCH PÉTER–TAKÁTS TAMÁS–ZSÁMBOKI KÁROLY: A tisztított szennyvizek kivezetése a Fertő tó magyarországi vízgyűjtőjéről

3. LIMNOLÓGIAI TANULMÁNY A tanulmányterv kidolgozása során megvizsgáltuk, hogy milyen hidrológiai és vízminőségi hatást válthat ki a Fertő limnológiai rendszerében, ha Sopronkőhida, Fertőrákos, Balt', valamint Fertömeggyes tisztított szennyvizeit • bevezetnék a tóba, illetve • kivezetnék a tó vízgyűjtő területéről. Mint ismeretes, a felsorolt települések tisztított szennyvizeit jelelnleg különböző tisztítottsági állapotban bevezetik a Fertőbe, ill. a tó nádas övezetébe. Hozzájárulva ezzel a tó vízháztartási és vízminőségi viszonyainak kialakításához. 3.1. A Fertő limnológiai rendszer bemutatása A Fertő • síkvidéki, sekély, sós vizű, • legnyugatibb sztyepp tó. • a sztyepp övezetre és nem a mai Kárpát medencére jellemző, • lefolyástalan medencében kialakult tórendszer. A Fertő természeti értékét • földrajzi helyzete • szerkezeti és működési karaktere • egyedisége határozza meg. A Fertő a "fertő tótipusba" sorolható, amelyre a kisebb-nagyobb kiterjedés és sekély mélység mellett az a legjellemzőbb, hogy felszínének nagyobb részét nádas, mocsári vegetáció borítja, sajátos mocsári, nádas faunációt hordozva. A nádassal borított övezetben kisebb-nagyobb nyílt felszínű tisztások fordulnak elő, amelyek • egy része nyitottan maradt víztest, ezeket belső tavaknak nevezzük • másrésze másodlagosan nyitottá vált víztest. A Nádas-övezetben a nyitott és magasabbrendű vegetációval fedett tórészek mozaikos szerkezetben fordulnak elő. 190