A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - BARTAL GYÖRGY: Győr „A vizek városa”
Az átvágásban a nagy szelvény miatt a Mosoni-Duna vizszintesése csupán 2-3 cm/km, így a kétszer hosszabb tákói Patkóban nem tud kialakulni vízmozgás, még magasabb vízállások esetén sem. A Mosoni-Duna jellemző állapotának leírásánál a fentiek alapján hangsúlyoznunk kell, hogy az átvágás 2-3 cm/km vízszintesése a Szúnyog szigetnél és a sziget folytatásában felfele rendkívül megnövekedik, kereken 50 cm/km-re. A szigetek a medret beszűkítik, a víz sebessége ezáltal megnő. Az észlelt kisvízszintnél a Töklevél és a Szúnyog szigetek jobbpartjai mentén kialakult kis ágakba a víz nem tud befolyni, azok mederfenékszintje nagyjából ezen vízszint felett néhány cm-rel magasabban alakult ki a feltöltődések következtében. A pangó vizeken az algásodás okoz gondot. Különösen erősen jelentkeznek ezek a jelenségek a holtággá változott tákói Patkóban. Az algák és a vízinövények elszaporodásának alapvető oka, hogy a felszíni vizek - így a Duna és a Mosoni-Duna is - a szennyezések miatt sok növényi tápanyagot (nitrogén és foszforvegyületeket) tartalmaznak. Erösebben áramló vizekben azonban a még "tűrhető" tápanyag-koncentráció nem okoz problémát, mivel az algaszervezetek nem tudnak nagy mértékben elszaporodni. Részben az ásványi lebegőanyag mechanikai roncsolóhatása következtében, részben pedig a lebegtetett finom hordalék akadályozza a növényi szervezetek fejlődéséhez nélkülözhetetlen fény bejutását a mélyebb vízrétegekbe. Az áramlás lassulásával ezek a gátló tényezők csökkenek, igy az algák fejlődése megindulhat. Vizsgálataink alapján, ha 4-5 m 3/s vízhozamot akarunk vízpótlásként a Patkóba vezetni, akkor legalább 108,80-108,90 mBf. felvízszint szükséges, és ha 8-9 m 3/s vízhozamot, akkor pedig 109,20109,30 mBf. felvízszintek kialakulásával kell számolni a beeresztő zsilip befolyási, tehát a MosoniDuna felöli oldalán. A fenti eredmények számításánál a belépési és súrlódási veszteségeket vettük figyelembe a beeresztő zsilip hosszán. Az életvédelmi gerebek veszteségmagasságait még hozzá kell számítani. Ahhoz, hogy a beeresztő zsilipnél a vízpótláshoz szükséges fenti vízmagasságok előálljanak, a Mosoni-Duna vizét fel kell duzzasztani. A mederduzzasztást a Szúnyog sziget alsó végénél, a 17,55 fkm szelvényben terveztük kialakítani, ahol a kisvízszint értékét 107,80 mBf értékben vettük fel a helyszíni méréseink alapján. A szükséges duzzasztás mértéke a kisvízszinthez képest elég jelentős, azaz 1,0-1,4 m lesz. A visszaduzzasztás a mederben a Mosoni-Dunán mindenkor érkező vízhozamok megosztásának megfelelően alakul ki. Ezt a medergeometria és a vízhozamok ismeretében pontosan ki lehet számítani, tanulmányunkban azonban a visszaduzzasztás mértékét csak becsültük. A Szúnyog szigeti mellékág (Kiság) kitortolását célirányos mederszabályozással úgy kell kialakítani, hogy a vizmegosztás a főág és a mellékág között megfelelő arányú, 2/3-4/5 legyen, valamint a mellékágban káros medererózió ne alakuljon ki. A megduzzasztott Mosoni-Dunaágból a tákói Patkó vizpótlásának vizét a hullámtéren kialakítandó csatornával tervezzük vezeti a beeresztő zsiliphez. A Mosoni-Duna 17,55 fkm szelvényben létesítendő duzzasztómű mederelzárásából és egy bukóból áll terméskőből kialakítva. 475
