A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - BARTAL GYÖRGY: Győr „A vizek városa”

A bukót úgy kell kialakítani, hogy azon mindig, még kisvizeknéi is, az optimális mértékű vizpótlás mellett is bukjon át viz, és meg legyen a holtág felé történő vízpótláshoz szükséges nyomómagasság. Költségkímélés érdekében jelen tanulmányunkban fix bukót irányoztunk elö 108,80 mBf. koronaszinttel, 10,0 m bukószélességgel. A fix bukó kialakítása viszont beszűkíti a duzzasztási lehetőség tartományát, így az 5 m

3/s-nál nagyobb vízmennyiségek a Patkó felé történő bevezetése csak a Mosoni-Dunán érkező legalább 40 m

3/s, illetőleg ennél nagyobb vízhozamok esetén lehetséges. A Tcklevél- és a Szúnyog szigetek mellett a jobbparton lévő mellékágat rendezni kell. Alkalmassá kell tenni a medret egyrészt arra, hogy a duzzasztással történő vizmegosztás révén a Mosoni-Dunán ide érkező vízhozamok 2/3-4/5 részét medererózió nélkül vezetni tudja, másrészt szolgálja a kishajózást. A Vízivilág koncepciójában a pinnyédi Holt Duna medrének vízpótlása és a meder hasznosítása szerepel. Az elképzelés szerint e holtág mentén a beépítési övezet tovább terjeszkedhetne, miáltal ez a településrész is közvetlen kapcsolatba kerülhet a vízzel. A vízpótlásra lehetőség van a Völgyszigeti csatorna medrének felhasználásával akár a Rábca, akár a Mosoni-Duna duzzasztott szakaszából történő vízkivétellel. A Püspökerdőben a belső tórendszer megvalósíthatósága szorosan összefügg a tákói Patkó vízpótlásával. Ha a tákói Patkóban az általunk megfogalmazott feltételek teljesülése mellett a vízpótlás megszületik, semmi akadálya nincs egy belső tórendszer vízellátásának. Tanulmányunkban hangsúlyoztuk, hogy minden probléma a kisvizek katasztrofális csökkenésére vezethető vissza. A győri térség kisvízszmt-süllyedését kétségkívül kompenzálná a nagymarosi duzzasztás, mellyel azonban a belátható távlatban reálisan nem lehet számolni. Felmerült ezért a mederduzzasztás gondolata a Mosoni-Dunán, a torkolatánál létesülő Györ-gönyüi kikötő felett, mely a kisvizek felduzzasztása mellett Győrig tartó hajózást is eredményesen szolgálná. A duzzasztás mértékét úgy kell meghatározni, hogy az Iparcsatorna hajózható legyen és a győri kikötő használhatósága ismét megteremtődjön 5. TÓFÜZÉR A vízrendszer bővítését, kialakíthatóságát befolyásoló főbb szempontokat, tényezőket az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: jelenlegi beépítettség, tervezett beépítés, meglévő közművek, tervezett közművek, meglévő infrastruktúra, tervezett infrastruktúra, felhasználandó terület értéke, vizpótlás lehetősége, vizcsere lehetősége, már meglévő tavak, anyaggödrök, természetvédelmi szempontok, vízminőségi feltételek, árvízvédelmi előírások, belvízvédelmi előírások. A helyszíni bejárások tapasztalatai, valamint a helyszínrajzok, hossz-szelvények és fenti lehetőségek és feltételek értékelése alapján az alábbi tervezési területeket jelöltük ki: 1 . A bácsai réten található meglévő anyaggödrök és a Pataházi tó térsége, 476