A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - BARTAL GYÖRGY: Győr „A vizek városa”

A Mosoni-Duna és a tákói Patkó melletti területek rekreációs szempontból igen értékesek. A győri "vizek" legjelentősebbje a Mosoni-Duna a városmagot északról határolja, elválaszt, de ugyanakkor kapcsolatokai is teremt, veszélyt hordoz, de szép és hasznos is A Mosoni-Duna a közelmúltban alaposan megváltozott. A tákói kanyar, mely Révfalut nyugatról szegélyezte, átvágásra került, a Rábca torkolat és a Szúnyog sziget között. Az átvágás a Püspökerdöt szelte át, ezért nevezik ezt püspökerdei átvágásnak, mely kiegészült a Rábca torkolatának áthelyezésével. A Mosoni-Duna püspökerdei átvágásának koncepcióját a budapesti Műszaki Egyetem Győrbe telepítésének igénye hozta létre 1964-ben, ami ugyan nem teljesült, de az átmetszés tervét a város általános rendezési tervébe beépítették és elfogadták fejlesztési alapként. Megemlitjük, hogy a révfalui tervpályázat komoly mértékben támaszkodott a pűspökerdei átvágásra és a bácsai töltés áthelyezésére. Az átvágás következtében Révfalu árvízi veszélyeztetettsége megszűnt, hiszen az új árvízvédelmi töltés és a beépített városi terület között ott van a Púspökerdö, mint védelmi zóna és a Mosoni-Duna tákói Patkója, mely a belvizek, a fakadóvizek tározója is. A jobbparton is lényegesen kedvezőbb helyzet alakult ki, Pinnyéd biztonsága is megnövekedett árvízi szempontból, a Rábca torkolat áthelyezésével és a torkolat lezárásával pedig Pinnyéd, Újváros, főként pedig Gorkijváros belvízi biztonsága soha nem látott módon nőtt meg. A Mosoni-Duna kisvizeinek drasztikus süllyedése (1966. és 1994. évek között, tehát 28 év alatt a vízszint-süllyedés 188 cm) azt eredményezte, hogy a hajózás megszűnt, de még a kishajózásnak sincsenek meg mindenütt a feltételei. A révfalui vashíd szelvénye egy keskeny csatornára zsugorodik a legkisebb vizek idején, a püspökerdei átvágás felső felén sokszor keresni kell a motorcsónakkal még járható utat A Szúnyog sziget felett a szelvénycsökkenés következtében a víz sebessége pedig annyira megnőtt, hogy evezős csónakkal csak a legjobb evezősök tudják alulról felfelé megjárni ezt a szakaszt A tákói Patkó holtágba a Mosoni-Duna vize kisvizek idején befolyni már nem tud, vízcsere nincs, így a holtág vízminősége leromlik. A Szúnyog szigeti kiságban nincs víz, a szigetre a bejárás a kiságon keresztül a lakosok által készített pallós bejárókon történik. A Mosoni-Duna medrében elszaporodott a vizinövényzet, és nagyon sok a gázló. A fenti helyzetkép alapján a városnak készült tanulmánytervünkben az alábbi problémák megvizsgálását és ez alapján tehető javaslatok kimunkálását céloztuk meg: • A Mosoni-Duna tákói Patkó felé történő víztáplálás, • Szúnyog szigeti Kiságba történő vízbetáplálás, a Kiságban való csónakázás lehetővé tételével, • A püspökerdei átvágás mederviszonyainak megjavítása, • A tákói Mosoni-Duna Patkó vízminőségének javítása, hasznosítása, • A Püspökerdő fejlesztése, • A pinnyédi Holt-Duna esetleges hasznosítás, • A Mosoni-Duna vizszintcsökkenésének kompenzálása. Nézzük először az adottságokat a Mosoni-Duna tákói Patkó vizpótlása kérdésében. 474

Next

/
Thumbnails
Contents